George R. R. Martin: Trónok harca

George R. R. Martin - Tűz és jég dala - 18

George R. R. Martint egyéni stílusa tette napjaink egyik legsikeresebb írójává. A műfajokat a megfelelő arányban keveri össze, a világa ugróiskolát játszik a fantázia és a rideg valóság között és az olvasót nagyon ügyesen vezeti bele a szereplők gondolataiba. Nyersen, őszintén fogalmaz, naturalista módon ábrázol. A Tűz és Jég dala regényfolyam fantasy, de alakjainak sorsa nélkülözi a boldog befejezést. Bizonyos szempontból történelmi fikció, de inkább az udvari intrikákra helyezi a hangsúlyt. Ezeket az elemeket korábbi, legendás tettek és lovagok mítoszai, és különleges, emberfeletti élőlények tarkítják.

Ami miatt egy, eddig általam olvasott könyvhöz sem hasonlít a Trónok harca, az az, hogy szembemegy a vélt, vagy valós olvasói igények kielégítésével és a miénkhez nagyon is hasonló igazságtalan világot épít fel, ahol nincsenek szuperhősök és minden tettnek következményei vannak. Itt a jó elnyeri méltó büntetését. Mert lehet a főhős becsületes, igazságos, elég egy kis hiba, hogy a története véget érjen, Westeros élete pedig menjen tovább. Az erősebb, ügyesebb, hatalmasabb győz. Ennek a kérdésköre láthatóan foglalkoztatja Martint: Mi is a hatalom tulajdonképpen és mi annak a pontos ára? Ezt hűen jelképezi az áhított trón, ami kényelmetlen, sőt, veszélyes arra nézve, aki elnyeri. Mert bármennyire is szeretnénk hinni egy igazságos világban, tudjuk jól, ilyesmi nem létezik.

“Amit szeretünk, mindig elpusztít bennünket, fiam. Ezt ne feledd!”

A karakterek a világuknak megfelelően nem feketék vagy fehérek és az érdekes szereplők sem feltétlenül kedvelhetők. Legtöbben kontextusba helyezve vagy egymással szembeállítva jobbak, rosszabbak, de leginkább emberek. Éppúgy vannak hibáik, mint előnyös tulajdonságaik. Amint az érdekeik ütköznek, érdekes konfliktusok bontakoznak ki, ahol nem lehet mindig csak az egyik féllel egyetérteni. Ez köszönhető a komplikált kapcsolatrendszernek és az összetett jellemrajzoknak. A regény felépítése is kedvez annak, hogy több szempontból megvizsgálhassuk ugyanazt az eseményt: minden epizód egy adott ember köré épül, az ő tudását és szempontjait veszi csak alapul. Így függő véget kapunk majdnem minden fejezet esetében és Martin morzsáit követve más-más perspektívából nézhetjük ugyanannak a történetnek a különböző állomásait. A saját ítéletünkön és következtetésünkön múlik, melyik verzió áll legközelebb hozzánk.

A jelen eseményeire kihatnak a múlt históriái és alakjai. Ellentmondásos visszaemlékezések, szóbeszédek rajzolják meg előttünk a régi korok uralkodóit, lovagjait, a fontosabb mozzanatokat és mindazt, amit örökségül hagytak. Annak ellenére, hogy ezek már rég megtörtént események, egyre növekvő feszültséget generálnak, és sok szereplő ugyanúgy részese a cselekménynek, mintha még most is élne. A háború, ami a jelenlegi helyzet kialakulásához vezetett, megmutatja, hogyan mentek tönkre életek, családok, kapcsolatok a trónok harcában. A kérdés, ki lesz a következő? Megéri a hatalom a félelmet, ami intrikától intrikáig egyre nagyobb hatalomig, egyre több veszteségig vezet? Erő vagy gyengeség az, amit ennyire félünk elveszíteni?

“A félelem mélyebbre hatol, mint a penge.”

A szereplők mintha maguk is egy történelemkönyvből léptek volna elő: néhány elbeszélés reflektál ismert történelmi vagy irodalmi alakokra. A már-már shakespeare-i rózsák háborúja a legfeltűnőbb a Lancester és a York család viszályaival. (Kíváncsi vagyok Rómeó és Júlia mikor bukkan elő esetleg.) Elég ellentmondásos Robert király menyasszonyának megszöktetése, amit lehet, hogy – csakúgy mint trójai Heléna elrablását – a győztes fél írta meg. Cersei királyné alakja erősen emlékeztet Guinevere és Boleyn Anna történetére is, kérdés, hogyan végződik majd. Bár a legtöbb cselekményre a kötetben könnyű analógiát találni a történelemben, mégsem érződik, hogy Martin összeollózta, mert inkább a politikai lépések jellegzetességeire és a morális tanulságokra fókuszál.

Az egész kötetben nem is az a legfontosabb, kinek van igaza, vagy ki végzi a vastrónon ülve, hanem a háború értelmetlen voltára hívja fel a figyelmet. Lehet, hogy páran elérik a céljukat, de vagy olyan módon, hogy ne örülhessenek neki vagy közben elvesztik önmagukat, szeretteiket, vagy azt, amit legtöbbre tartanak saját magukban.

A kötet az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!

George R. R. Martin: Trónok harca” bejegyzéshez ozzászólás

  1. […] Martin legtöbb karakterének nagyon szépen felvázolt, belső konfliktusa van. Daenerysben ezt különböző vágyai okozzák: szeretne egy helyet, ami az otthona, ami emlékezteti a piros ajtós házra, citromfával, még kiskorából és szeretné visszaállítani családja helyzetét Westeroson, a Vastrónon. Közben foglalkoztatja a rabság és az igazságszolgáltatás gondolata, szeretné, ha szeretnék, nem pedig félnének tőle. A hatalmát pedig a sárkányaival és a mítosszal együtt óvja, vigyázza. Ha van valami, amitől fél, az az, hogy olyanná válik, mint a saját apja vagy a bátyja. Tehát nagyon fontos neki, hogy mások mit gondolnak róla, mivel ettől is függ a jövője, olykor az élete is. De sajnos a nemes szándék még nem elég, többször katasztrofális döntést hoz, mikor jót akar. Ellenben gyorsan tanul és gondosan választja meg a tanácsadóit, katonáit, barátait, akiktől nagyon sokat vár. A hirtelen dühében elkövetett hibái ellen bölcs tanácsadókkal veszi körül magát. Uralkodni akar, mert hisz abban, hogy ő jobb lenne, hogy a világ jobb lenne, ha ő ülne a trónon. El is indul egyre növekvő seregével és idealizmusával, hogy meghódítsa Essost, majd Westerost és jobb világot hagyjon maga mögött, mint amit neki örökül hagytak. Rengeteg áldozatot hoz, hogy azzá legyen, akinek büszkén gondolhatja magát: lemond szerelemről, boldogságról, családról, egyszerű életről. A piros ajtós házról. Minden lépéssel, amit tesz, egyre inkább igazolva érzi a vágyát Westeros vezetésére. Hogy megérje minden áldozat, minden nehéz döntés. Hiszen a végzete felé halad, hogy királynő legyen. […]

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s