Soman Chainani: Jótett helyébe

Soman Chainani - Jótett helyébe - 2

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy rózsaszín ruhás szép kislány, aki az ablakban várta, hogy elrabolják. Tudta, hogy egy napon egy messzi- messzi ország uralkodója lesz majd …”

Becsülendő, hogyan mer tradícionális ötletekhez újszerű megoldásokkal nyúlni ez a sorozat. A különféle tündérmesék kifordítása és összevágása végig fenn tudja tartani az érdeklődést, annak ellenére, hogy a történet olykor magán viseli a szappanoperák jellemzőit. Számomra már-már bűnös élvezetté nőtte ki magát az utolsó epizód, a kamasztrió szenvelgései és a túlírt dráma miatt, de nem tudtam elmenni a tény mellett, hogy milyen szórakoztatóan reflektál valós jelenségekre. Végig érezni, az író tisztelettel viseltetik az alapanyag és az olvasók iránt. Közben szinte ugrókötelezik a képzelet és a valóság közti vékony határvonallal. A nyelvi játékok, a csípős humor, a részletesen kidolgozott világ és az árnyalt karakterek teszik letehetetlenné ezt a trilógiát.

Az utolsó epizódban a hangsúly a különböző emberi kapcsolatokon, és az idő múlásán van. Ami eljárt bizony a mesehősök felett is. Miközben megismerjük letűnt korok történeteit, a jelenben izgulunk, és a jövőért aggódunk. Ami a várható konfliktusokat illeti, a generációk találkozása miatt meglehetősen bővültek a lehetőségek. A fiatalok a boldog véget hajszolják, amit az idősek hol nosztalgiával, hol tapasztalaton alapuló cinizmussal szemlélnek. Ahogyan a kamaszok emlékeztetik az élemedett korú társaikat a múltra, úgy figyelmeztetik őket a boldog véget rég megélt nagy öregek a várható jövőre. Ahogyan a jó és a rossz, a fiúk és lányok nem léteznek a másik nélkül, úgy a fiatalok és az idősek sem.

Mindig is érdekelt, a mesékben mi következik azután, hogy a szerelmesek ellovagolnak a naplementében és ez itt remekül be is lett mutatva. Agatha és Tedros kénytelenek szembesülni azzal, mekkora különbség van a legendás és a valós kapcsolatok között. Mert ha egy pár nem igazán töltött kettesben sok időt, nem ismerik egymást, akkor meg kell tanulniuk alkalmazkodni a másikhoz, tolerálni egymást és kommunikálni egymással. Legkésőbb akkor, mikor a szőke herceg hátsóját feltöri a paripa nyerge és a hercegnő megőrül a női princípiumok élvezetétől. Ahogyan a többi hős is a saját bőrén tapasztalta, ők is rájönnek, hogy a boldog vég nem állandó állapot, hanem folyamatos munka. De ha a megfelelő emberért tesszük, az mindenért kárpótol.

Soman Chainani - Jótett helyébe - 6

Nem számít, hogy fiú vagy lány vagy. Nem számít, ki az apád és honnan származol, és hogy nézel ki. Azon aggódsz, hogy elhagylak, ha meglátom igazi énedet … Pedig én éppen amiatt maradok melletted.”

Agatha sok szempontból szerencsés, bár olykor túlságosan is naiv vagy idealista döntéseket hoz. Végső soron mégis szerénysége, akaratossága és persze a jósága miatt tart ott, ahol. Eközben a győzelmében is mindenét folyton elvesztő Sophie megy a saját feje után, megnehezítve mindenki sorsát. Ebből a szempontból érdekes párhuzam van köztük, hiszen amíg Sophie elvileg minden döntését a boldogságért hozza, addig Agatha pontosan ennek képes hátat fordítani mások érdekében. Bár, ha kicsit cinikusabb lennék, mondhatnám, hogy egyszerűen jobban fél elfoglalni az őt megillető helyet, mint amennyire fontos számára a hercege. De csak majdnem. Mindenesetre szép gondolat, hogy nem minden jócselekedet fakad tisztán jóságból, ahogy nem minden galád tett oka a puszta kegyetlenség.

Amíg a Agathát világuk változása foglalkoztatja és a többiek megmentése érdekében mozgat meg mindent, Sophie egyre inkább teret enged önző vágyainak. Nincs reális képe önmagáról és a világról sem. Ráadásul a sok keserű tapasztalat előbb magányossá, majd üressé teszi őt. Elvakultságától csak az menti meg, hogy – akárhogy is – mindig ott vannak egymásnak Agathával. Láttuk már korábban, hogy mindketten képesek változni, mégis egy nagyszerű lezárás kerekedett ki abból, ahogy végül szembenéztek önmagukkal, a döntéseikkel, a múltjukkal. De addig hosszú út vezet, amit szívfájdalom és elhibázott kapcsolatok sora övez. Mindketten egy helyre tartanak, teljesen más irányba indulnak el, de a végére elérnek oda, ahova el kell jutniuk, ha nem is úgy, ahogy képzelték.

“A Gonosz szeretete és szerelme valójában ezt jelenti, Sophie – jelentette ki a dékán. – Tudni, hogy a Jónak ugyanolyan joga van élni és harcolni a boldogságért, mint nekünk. Mert a végén a Jó és a Rossz ugyanannak a történetnek a két oldala: minden Jó a Rosszból ered, és minden Rossz a Jóból származik.”

Soman Chainani - Jótett helyébe - 4

A kötet a Twister Media Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: