(Aki nem olvasta a Tűz és Jég dala regényfolyamot, annak most szólok, az éj sötét, és tele cselekményleírással!) A tűz és jég dala regényfolyam egyik legellentmondásosabb szereplője Jaime Lannister. Első pillantásra egyértelműen antihős: egy arrogáns, önző lovag, aki… Tovább
Sajátos hangulatot áraszt egy könyv, amit valaki más olvas fel nekünk. Engem arra emlékeztet, mikor édesapám diavetítést tartott otthon, kiskoromban. Dallamosan, hangsúlyozva, a hangját időnként elváltoztatva. Most messze lakunk egymástól, és már nem vagyok kisgyerek, de nagyon szeretem… Tovább
Egy átlagos könyvmolynak, aki tisztességes mennyiséget olvas, annak minden eszközt érdemes megragadnia, hogy az olvasást változatos helyen, időben tudja művelni: megfelelő méretű és változatosan használható kanapé, mindig kéznél levő könyvjelző, a két kezét felszabadító könyvtámasz, kellő méretekkel rendelkező… Tovább
Egy vallomással kezdeném: évek óta visszatérő vendégeim a poszt traumás stressz szindróma, a klinikai depresszió, a szorongás, az alvászavar és egyszer volt “szerencsém” az idegösszeomláshoz. Vannak démonjaim, akik olykor csak a vállamon ülve mondogatják, hogy értéktelen vagyok, nem… Tovább
A Suite française nem csak azért érdekes olvasmány, mert tudomásom szerint ez az egyetlen olyan második világháborús könyv, amit valós időben, még a háború alatt írtak annak végkimenetelét nem is ismerve, hanem mert ritkán foglalkoznak a háborús menekültek,… Tovább
A most megjelent Osztálykép legnagyobb erőssége, hogy Krausz Emma nem felejtette el, milyen kamasznak lenni. Tudja, hogy nem a korunk határozza meg a problémáink komolyságát. Tudja, itt már nem az a legfontosabb, amit elmondunk, hanem az, amiről nem… Tovább
