Hamupipőkék

Hamupipőkék - 1

Csodálatos gyerekkor után hirtelen veszteségek, tragédiák sora. Fiatalság mostoha körülmények között, majd a sok munka jutalma: házasság egy herceggel. A semmiből előkerül egy addig mellőzött lány, aki minden várakozást felülmúlva elnyeri méltó jutalmát. Röviden így írható le a történet, amit mind ismerünk. A mai olvasmányokban is megtalálhatóak bizonyos minták Hamupipőke életéből, de elhamarkodott lenne ráaggatni a régi címkét: egy újabb hercegnő, akit megment a herceg. Kívülről egy gyenge, passzív nőnek tűnhet, aki a megmentőjére vár. De ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, ez nem ilyen egyszerű. Könnyen félreismerhetjük, ha nem nézzük meg az ő szemszögéből is a történetét.

Hamupipőke – hívjuk akár Jane Eyre-nek, Ellának, vagy Sansa Starknak – klasszikus, nőies, újabban alulreprezentált vonásokkal rendelkezik: önzetlen, gondoskodó, udvarias, alázatos. A bántalmazói felé nem lép fel harciasan, vagy más olyan módon, ahogyan elvárnánk. Nem üt vissza, megvívott küzdelmei kívülről nem láthatóak, pedig kifejezi érzelmeit, nem fogja vissza a sírást. Ez viszont nem jelenti azt, hogy alábecsülhetjük, csak a mostohái fizikai erőfölénye miatt tűnhet gyengének. Az ő ereje abban rejlik, hogy megőrzi önmagát, az értékeit amit nem tudnak elvenni tőle, sem kiverni belőle. A kedvességet, kemény munkát és saját morális meggyőződését választja akkor is, mikor ezekkel együtt élni lehetetlennek tűnik. Kreativitását, rugalmasságát és belső tartalékait használja fel a túléléshez. Közben a rászorulóknak is ott segít, ahol tud.

Az ő ellenállása szinte láthatatlanul, legbelül történik. Nem üt vissza, ez pedig általában passzivitásnak, gyengeségnek hathat. De szembemegy azzal az általános vélekedéssel, hogy erőszakra erőszakkal kell reagálni. Ezzel a személyes traumáját kissebbítenénk és őt hibáztatnánk olyasmiért, amit kisgyermekként szenvedett el. A maga módján próbálja túlélni a helyzetet, amibe került és a mostohájával szemben nincsen ereje vagy választása, ez hamar nyilvánvalóvá válik. Így inkább csendben teszi, amit várnak tőle. Egész nevelése arra épül, hogy ha hangot ad negatív érzelmeinek, ha engedetlen (értsd: megvédi magát vagy önállóan alkot véleményt), keményen megbüntetik és amúgy sem könnyű élete hamar elviselhetetlenné, vagy egyenesen lehetetlenné válhat.

De ettől még nem gyenge, vagy naiv. Bár a túlélés érdekében a gyakorlatiasságát a büszkesége és igazságérzete fölé helyezi, pontosan tudja, mikor bánnak vele méltatlanul. Visszafogja magát, amikor megbántják, nem hisztériázik akkor sem, ha már elviselhetetlen a helyzete. Türelmesen vár a megfelelő alkalomra, amikor már kiállhat önmagáért. A végén pedig a nagylelkűen, igaz szívvel kezelt barátságok, kapcsolatok segítenek neki, ahogy ő is segített másoknak. Ezek tetszik lehetővé, hogy kiszabaduljon, és független életet alakíthasson ki a saját vágyait megvalósítva.

Jane Eyre

“Sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mint ha hirtelenében olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik.”

A könyv első jelenete, amiben békés olvasását megzavarja unokatestvére, majd igazságtalanul megveri, gúnyolja az elárvult Jane-t, csak a kezdet. A nagynénje reakciója erre pontosan megmutatja, milyen élet is vár a lányra ebben a házban: mindez az ő hibája, ő egy neveletlen gyermek, aki nem fejezheti ki ellenérzését. És még az olyan fizikai tünetek, mint vérző seb, ájulás, pánik sem érdemesek szóra. De bármit is vesznek el tőle, a szívéhez nem férkőznek közel, az továbbra is szabad marad. Álmai nem egy férfiról, hanem oktatásról, önálló választásról szólnak. Ez a belső tartás és állhatatosság felnőtt korában is hasznára válik: bármilyen hullámvölgybe kerüljön is, megtalálja a megoldást, a kiutat. Nem áhítozik olyasmire, ami nem az övé: szép ruhákra, ékszerekre, kényelemre. Csak önmaga megőrzésére, szeretetre és megértésre. Cserébe ő is ezt kínálja másoknak. Ezzel emelkedik felül. Nagynénje az utolsó pillanatig próbálja összetörni őt, és a vágyait egy saját életről. De nem számol azzal, hogy Jane nem fél a munkától. Mert nem egy címtől, vagy vagyontól várja a megváltást. Őt nem kényeztették el és ezzel tették vele a legnagobb jót: felkészült a nagyobb próbatételekre, van képzettsége és modora, amik segítségével a legnagyobb ínség idején is talpra állhat. Ellentétben a három unokatestvérével, akik elherdálják a biztos jövedelmüket, mert nem tanulták meg, hogy semmi sem biztos, vagy a szépségükre alapoznak, ami megfakul, szemben Jane tudásával. Így ő elkezdhet egy olyan életet élni, ami tükrözi az értékrendjét és gondolatait a családi viszonyokról.

Elátkozott Ella

“Valóban másnak éreztem magam: nagyobbnak, erősebbnek, teljesebbnek, és már nem viaskodott bennem a két érzés: az engedés kényszere az ellenállás vágyával. Nagyobb lettem, de könnyebb. Teher hullott le rólam. Súlyos teher.”

Ez a történet kimondottan Hamupipőke átirat, egy nagyon érdekes csavarral: Ellát a tündér keresztanyja engedelmességgel “ajándékozza meg”. Teljes, megkérdőjelezhetetlen, irányíthatatlan engedelmességgel. Ha felszólító módban hangzik el egy mondat és így megparancsolnak neki bármit, azt végrehajtja. Így Ella cselekedetei a nevetségestől az ön-, és közveszélyesig terjednek, ami olvasva a mesét egyáltalán nem tűnik mulatságosnak. Különösen, ha ez a tulajdonsága rossz fülekbe jut. Ám ő nem törik meg az átok súlya alatt és várja a sült galambot megváltást, sőt! A kényszerű kötelességek csak még kreatívabbá, szívósabbá teszik és megtanítják küzdeni. Megtanulja a parancsok pontatlanságát kijátszani, és amennyire csak teheti, ellenáll. Fejlődik az önismerete, és másokban is jobban észleli a jóindulatot, vagy az ártó szándékot. Átlátja országa helyzetét, az uralkodó osztályét éppúgy, mint az elnyomottakét. Nem csak saját magáért, hanem másokért is fellázad és arra bíztatja a hercegét is (akivel sokáig csak leveleznek, nehogy veszélybe sodorja bármelyiküket Ella “ajándéka”), hogy nyissa ki a szemét, milyen átok lehet a tehetetlenség. Saját akaratát szilárdítva töri meg a varázst és méltó társa lesz egy hercegnek. Közben egy életre megtanulja: a szabadság nem azt jelenti, hogy mindenki azt csinál, amit akar, hanem azt, hogy senkinek nem kell megtennie, amit nem akar.

Sansa Stark

“Egy hölgy páncélja az udvariasság.”

Sansa élete tökéletes tündérmeseként indul, majd mindent alulmúló rémálommá változik, mikor a hercegből előbújik a szadista szociopata, és a lány szeme láttára végzik ki az apját. Ezzel egyidőben a lány fogoly lesz az áhított kastélyban, és nem lesz több, mint egy játékszer. Hirtelen elveszít mindent: családját, otthonát, jó hírét és az álmai vele együtt törnek szilánkokra. Keserű a lecke, ami megtanítja, nem minden arany, ami fénylik, egy címtől senki nem lesz lovag, a legapróbb hibák is lehetnek végzetesek és a segítség olykor a legváratlanabb helyekről érkezik. Ráébred, hogy mindig van választás, akkor is, ha nem akarjuk beismerni magunknak és akkor is, ha minden lehetőségünk fájdalmas. Ezért nem adja fel: nap, mint nap összeszedi magát, lehetetlen helyzetekben állja meg a helyét, minden körülmények között megőrzi kedvességét és különböző érdekek közt evickél a kiút felé. Bár eluralja a félelem, nem mer bízni senkiben és azt gondolja, teljesen egyedül van, az utolsó percig kapaszkodik a reménybe. Közben, ha nem is túl gyorsan, de tanul. Próbálgatja a szárnyait, finoman, de sikeresen elsajátítja a megtévesztést, manipulálást. Mindezt nem csak a reménybeli szökéshez használja fel, hanem mások érdekeiben is. Igazi úrihölgy lesz, hatékony páncéllal.

Ez a mese számomra nem férfiaké, akik kimentik a bajba jutott hölgyet. Ezek olyan nők történetei, akik szembenéznek a csapásokkal, a realitással és nem szégyellnek segítséget kérni. Amit az avatatlan szem a hercegnek vagy a szerencsének tulajdonít, az valójában kemény munka, alázat, türelem és kockázatvállalás jutalma. Ezek a Hamupipőkék tökéletesen megmutatják, a kedvesség és alkalmazkodás nem mindig passzivitásból erednek, hanem olykor a bátorság különböző formái.

A bejegyzés alapjául szolgáló kötetek:

Charlotte Brontë: Jane Eyre, a Lazi Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!

Gail Carson Levine: Elátkozott Ella, a Geopen Kiadó gondozásában jelent meg, sajnos már nem rendelhető…

George R. R. Martin: Trónok harca, az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!

Hamupipőkék” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s