Charlotte Brontë: Jane Eyre

Még soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva.

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 8.jpg

Ahogy arra korábban is utaltam, Jane Eyre élete egyfajta Hamupipőke-történet. Hamar árvaságra jut, és már kisgyermekként megismerkedik a kiszolgáltatottság érzésével, hála a nagynénjének, és gyermekeinek. Ezek után a lowoodi intézetbe kerül, ahol a nélkülözés, a kemény munka, és a fegyelem tanítják meg arra, hogyan fojtsa magába az érzelmeit, és mondjon le akár alapvető szükségleteiről is a túlélés érdekében. Jane végül tanárnő lesz, és a rejtélyekkel teli Thornfield Hallba kerül nevelőnőnek. Így ismerkedik meg a birtok urával, Mr. Rochesterrel.

Innentől foglalkozik a könyv behatóan a nagy kérdéssel: Hogyan lehetünk szabadok? Lehetséges egyáltalán a teljes önállóság? A könyv három fő szereplője közül mindenki rab valamiképp. Jane anyagilag munkaadóitól függ, egy lenézett foglalkozást űz, mások jóindulatára, szeszélyére utalva. Méltóságának ára van, akárcsak a bizalomnak, amit kemény munkával, évek alatt szerez meg, de egy perc alatt elveszíthet. Ahogyan a keresetét, lakhelyét, ételét is… Nincs sok pénze, hatalma, vagy lehetősége. Viszont szabadon elköltözhet, változtathat állást, beoszthatja idejét, eldöntheti, hogyan dolgozzon. Szerencséjére Thornfield Hallban a fizetéséért cserébe nem kell feladnia a véleményét. Edwardnak ezzel szemben olyan anyagi helyzete, befolyása van, amiről sokan csak álmodhatnak. Mégis a legalapvetőbb választásai nincsenek meg: nem ő dönt arról, hol élhet, vagy kivel házasodhat. A társadalmi beidegződések, és a családja határozzák meg ezeket az egész életére kiható döntéseket. Így nem kapja meg azt a boldogságot, amit szeretne, csak annak silány másolatát, olcsó élvezetekkel fűszerezve. Amint az ő példája is mutatja: a hatalom lehet ugyanúgy teher, mint a szegénység.

A harmadik szereplő, Bertha (Mrs. Rochester) amolyan kiegészítése, ellentéte Jane-nek. Nem fogja vissza magát, kifejezi vágyait, akár erőszakosak, akár nem. Ezek általában ütköznek Jane sóvárgásával, ellehetetlenítve azokat. De valahányszor Jane-t zavarja valami, vagy kétségei vannak, Bertha viselkedik úgy, ahogyan ő érez. Mintha Jane Jekyll-jének a kivetülése lenne Bertha ösztönlény Hyde-ja. Amikor Jane bizonytalan, fél a sötétségben, Bertha tüzet gyújt. Amikor Jane tele van kétellyel az esküvőjét illetően, Bertha megjelenik a szobájában, és a menyasszonyi fátylát szétszaggatja. Ennek a látszólagos felszabadultságnak komoly ára van: Bertha nem csak a testének foglya, de a férjének, az orvosoknak, és Thornfield Hallnak is. Viszont, mivel őrültnek van nyilvánítva, nincsen hatalmuk felette, így valamiféle kicsavart módon szabadabb, mint bárki a könyvben. Bármit megtehet, hiszen őrült. Így nem jelentheti fel Rochester, nem büntetheti a merényletért, nem irányíthatja a gondolatait. Sőt, saját magát is kénytelen összezárni vele, ami bizonyos szempontból a férfinak sokkal rosszabb kötöttség, mint a nőnek. Az elme fogsága nagyobb, mint a testé.

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 9.jpg

Edward tehát nem élhet a lehetőségeivel, szabad akarat nélkül, Jane nehezen élhet szabad akarattal, lehetőségek nélkül. Mindkettejük számára fullasztóak a társadalmi helyzetük mellékhatásai. Foglyok. És elkeseredett tettekre sarkallja őket ez a fogság. Ez is mutatja, hogy milyen sok formát ölthet a függetlenség, vagy annak a hiánya. Mindannyian kötöttségek között élnek, szokszor külső nyomás hatására cselekednek, limitált jogaik között próbálnak lavírozni, és különböző frusztrációkkal küzdenek. Mr. Rochester például másokat büntet a saját, kényszerből született döntéseiért.

Titka pedig újabb bilincs Jane-re: a szabad választást veszi el tőle azzal, hogy nem mond neki igazat. Szeretné felébreszteni a lányban szunnyadó vad érzelmeket, mert azt hiszi, szereti. De számára a szerelem kontroll. Amit érez, azt rossz eszközökkel mutatja ki. Saját magát a másik fölé helyezi, és ez kivétel nélkül mindig visszafelé sül el. Jane szilárdsága, gyengéd kitartása tanítja meg, hogy a konfliktust máshogy kell feloldani, nem a saját terheit másokra hárítani. Amint nem akarja uralni, birtokolni őt, erővel, hatalommal, hazugsággal manipulálni, Jane már enged is. Amíg Rochester nem ismeri fel, hogy mások függetlensége mit ér, addig ő maga sem éri el azt.

Az talán lehetséges szabadság, hogy senkit se kényszerítsenek olyamire, ami számára egyenlő valamiféle rabsággal. Az elején Edward csak látszólag bánik egyenlőként Jane-nel, valójában egyenlőtlen a kapcsolatuk, mert minden hatalom a férfinél van: pénz, tudás, kontroll. A történet végére Jane anyagilag független lesz, megismer minden körülményt, és látja a valódi Rochestert, így saját akaratából mehet hozzá. Edward pedig végre önállóan választhatja meg társát. Mindketten elérik azt a fajta kötetlenséget, amit addigi életükből hiányoltak, és kettejük eddig privilégiumaii összeadódnak. Szabaddá válnak, amint megtanulják, hogyan használják önállóan, másoknak segítve előnyeiket, helyzetüket, és hogyan éljenek úgy összhangban, hogy egymás szuveneritását, jogait, akaratát tisztelik.

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 7.jpg

A kötet a Lazi Kiadó gondozásában jelent meg, itt megrendelhető!

3 Comments on “Charlotte Brontë: Jane Eyre

  1. Visszajelzés: Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya | Könyvkuczkó

  2. Visszajelzés: Hamupipőkék | Könyvkuczkó

  3. Visszajelzés: Kultúrális sokszínűség avagy a legkisebb is számít | Könyvkuczkó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: