Tűz és jég dala: Daenerys Targaryen és a hatalom

Figyelmeztetés: az éj sötét és tele cselekményleírással!

Daenerys Targaryen - 2

Daenerys Targaryen utazása a hatalommal való kapcsolatáról szól. Meg sem születik, de családja már formálja ezt a viszonyt. Apja  a Hét Királyság, egy háromszáz éve fennálló birodalom uralkodója. Aerys súlyos elmebetegsége (paranoid, téveszméi vannak, szadista) veszélyezteti ezt a birodalmat, önmagát és családját is beleértve. Bizalmatlansága feleségére is kiterjed, akit gyakorlatilag mindentől elzár. Félelme kihat fiatalabb fiának, Viserysnek a személyiségére is, akit a széltől is óvnak, de arroganciáját nem törik le. Minden kapcsolatát megmérgezi előbb vagy utóbb (jó példa erre elsőszülött fia vagy korábbi legfőbb bizalmasa, Tywin Lannister), így ellenségének száma napról napra nő. Mikor fellázadnak a Baratheonok, Starkok és Lannisterek ellene, elveszti mindenét: családját, életét és a hatalmát is. Bátyjuk, Rhaegar és édesanyjuk halála után Viserysnek és a még újszülött kishúgának menekülnie kell. Immár ők az egyedüli Targaryenek (tudomásuk szerint). Daenerys egész gyermekkora üldöztetésben, menekülésben telik, állandóan merényletektől rettegve, a biztonság legkisebb érzése nélkül. Mikor először találkozunk vele, semmi hatalma nincs, még a saját élete felett sem.

Tizenhárom éves korában bátyja az egyetlen, aki megvédhetné, szerethetné, taníthatná őt. De Viserys őt okolja az édesanyjuk haláláért, ezért csak tehernek tekinti a húgát. Érzelmileg és fizikailag bántalmazza, rajta éli ki frusztrációját és csak túl akar rajta adni, lehetőleg némi haszon reményében. Így adja hozzá Khal Drogóhoz, egy seregért cserébe. A lány lényegében két tűz közé kerül: vagy hagyja, hogy Drogo azt csináljon vele, amit akar, vagy Viserys bosszújával kell szembenézzen. Valószínűleg ezért érdekli a szabadság, hatalom kérdése, mert a saját bőrén érzi, milyen az, ha egyik sincs. Innentől érdekes helyzet alakul ki: Daenerys nem adja fel, hanem adaptálódni kezd az új életmódjához és a khalassarhoz. Megtanulja a nyelvet, a szokásokat, boldoggá teszi a férjét. Befolyásra tesz szert és ami nagyon fontos: szembeszáll a bátyjával. Életében először lesznek olyan emberek körülötte, akik szeretik. Figyelnek, hallgatnak rá. Minél jobban tisztelik őt, annál jobban csökken Viserys tekintélye. Drogót pedig meggyőzi, hogy támogassa az igényét a trónra. Ez pedig már hatalom.

Daenerys Targaryen - 3

Mikor Viserys végképp elveszti a kontrollt és megfenyegeti várandós húgát, Drogó kegyetlenül kivégzi. A bátyja halála láthatóan megedzi őt. Ha a hódítással kapcsolatos döntésekre kerül a sor, már nem fél irgalmatlannak, brutálisnak lenni később sem. Mintha csak visszavágna minden őt ért korábbi sérelemért. Egyúttal végleg kilép az áldozat szerepköréből és még eltökéltebb lesz. Ráadásul Viserys halálával bizonyságot nyer azzal kapcsolatban, amit egy ideje már sejteni lehetett: benne van a sárkányok vére, nem a testvérében. Mikor eltemeti a férjét, érintetlenül kijön a tűzből és kikelnek a sárkányai, megtanulja, hogy rá nem húzhatóak a szokványos szabályok. A hitét önmagában megerősíti, hogy valami olyat vitt véghez, amit korábban lehetetlennek hitt mindenki. Itt alapozza meg uralmát a khalassar felett és innentől épül fokozatosan a személyi kultusza, egoizmusa és küldetéstudata is, ami először hangzatos címekben és a kölyöksárkányok jelenlétében merül ki.

Martin legtöbb karakterének nagyon szépen felvázolt, belső konfliktusa van. Daenerysben ezt különböző vágyai okozzák: szeretne egy helyet, ami az otthona, ami emlékezteti a piros ajtós házra, citromfával, még kiskorából és szeretné visszaállítani családja helyzetét Westeroson, a Vastrónon. Közben foglalkoztatja a rabság és az igazságszolgáltatás gondolata, szeretné, ha szeretnék, nem pedig félnének tőle. A hatalmát pedig a sárkányaival és a mítosszal együtt óvja, vigyázza. Ha van valami, amitől fél, az az, hogy olyanná válik, mint a saját apja vagy a bátyja. Tehát nagyon fontos neki, hogy mások mit gondolnak róla, mivel ettől is függ a jövője, olykor az élete is. De sajnos a nemes szándék még nem elég, többször katasztrofális döntést hoz, mikor jót akar. Ellenben gyorsan tanul és gondosan választja meg a tanácsadóit, katonáit, barátait, akiktől nagyon sokat vár. A hirtelen dühében elkövetett hibái ellen bölcs tanácsadókkal veszi körül magát. Uralkodni akar, mert hisz abban, hogy ő jobb lenne, hogy a világ jobb lenne, ha ő ülne a trónon. El is indul egyre növekvő seregével és idealizmusával, hogy meghódítsa Essost, majd Westerost és jobb világot hagyjon maga mögött, mint amit neki örökül hagytak. Rengeteg áldozatot hoz, hogy azzá legyen, akinek büszkén gondolhatja magát: lemond szerelemről, boldogságról, családról, egyszerű életről. A piros ajtós házról. Minden lépéssel, amit tesz, egyre inkább igazolva érzi a vágyát Westeros vezetésére. Hogy megérje minden áldozat, minden nehéz döntés. Hiszen a végzete felé halad, hogy királynő legyen.

Daenerys Targaryen - 5

A probléma ezzel az, hogy nem tud uralkodni. Daario nagyon jól megfogalmazta, ő hódító. Kezdetben minden elnyomott örömmel fogadja őt és a seregét, hiszen elméletben felszabadítja őket és egy szebb életet ígéretét hozza magával. Karizmatikus, magával ragadó a személye és pontosan azt mondja, amit hallani szeretnének. Türelmesen fogadja az embereket, igazságot akar szolgáltatni nekik. A probléma, hogy bár kifelé egyértelműen megmentőnek tűnik, valójában senkit sem hagy a maga módján érvényesülni. Plusz túlzottan leegyszerűsítve látja az államügyeket és nem tűr ellentmondást. Az elején bemutatott alkalmazkodása csak addig tartott, míg meg nem erősödött. Így káosz alakul ki: évezredes szokásokat töröl el úgy, hogy a helyükre nem kerül semmi más, nem átszervezi a közigazgatást, hanem eltörli egy húzással a korábban így vagy úgy, de működő rendszereket. Ő úgy gondolja, jobban tudja felülről, kinek mire van szüksége és sajnos nem hallgat az őt korábban éltető hangokra sem. Pedig a volt rabszolgák nem ismernek mást, mint a küzdővermeket, a parancsokat, amiket követniük kell. Nem tudják, hogyan gondoskodjanak magukról, hogyan szerezzenek munkát, hogyan legyen újra becsületük. A mesterek pedig nem bánnak mind rosszul velük és nagyban támaszkodnak rájuk. Nem azt mondom, hogy a rabszolgaság jó, de azt sem, hogy hirtelen le lehet állítani egy működő gépezetet úgy, hogy az mindenkinek jó legyen. Az eltörléssel keletkezett hatalmi vákum biztos kezekben is katasztrófához vezethet. Lassú, békés, szabályozott átmenettel lehetne ezt megoldani hirtelen váltások, félmegoldások helyett. Morális alapokra, rendre, ésszerű szabályokra, hagyománytiszteletre pedig minden rendszerben szükség van. Ennek hiányában jön a felfordulás, lázadás, minden alkalommal, amikor felszínre kerülnek ezek a problémák. Amire pedig a válasza tűz és vér. Bár Daenerys az erőszakra szükséges rosszként tekint, nem élvezi a vérengzést, de leginkább azzal tud hatni az emberekre. Így uralkodása inkább köthető félelemhez, mint szeretethez. Mert a nap végén, akik támogatják őt, azok a tanácsadói és a saját makulátlan serege (akiknek az életminősége szintén nem lett sokkal jobb, mióta felszabadultak). A teljes kontroll pedig, amit fenn akar tartani, hogy a legapróbb részletekig minden úgy menjen, ahogyan ő diktálja, az pont az általa hirdetett szabadság ellentéte.

Amikor Westerosra érkezik, nem várt nehézségekkel kell szembenéznie: ott senki sem ismeri, így bizonyítania kell. A trónra nem ő az egyetlen jelölt, sőt, csinos kis sor áll előtte. Ráadásul a nép érezhetően nem úgy él és gondolkodik, ami neki megfelelő lenne: ők szabadok, ha csak névleg is. Ott nem két részre különül el a társadalom, nincsenek mesterek és rabszolgák. Feudalizmus és egy sokkal rétegeltebb berendezkedésű hierarchia van. Hét kisebb királyságból áll össze egy nagy, mindegyikben más szabályok és teljesen más mentalitás érvényesül. Itt nem vár senki a Láncok Leverőjére, mert nincsenek látható láncok. Nem kérnek a khaleesiből, mert félnek a khalassartól. Annál jobban már csak a sárkányoktól rettegnek. Ide túl egyszerű a “letérdelsz vagy élve elégsz” elve. Ráadásul itt a Targaryen név előítéletek hosszú sorát jelenti, nem a várva várt uralkodót. Ezek az akadályok még leküzdhetőek lennének, ha nem derülne ki, hogy Daenerys egész élete egy hazugságra épült. Nem ő a jogos örökös, így hiábavaló minden eddigi törekvése. Az egész identitása összeomlik, köszönhetően pont annak a férfinak, akit szeret.

Daenerys Targaryen - 1

Egy terembe kényszerül tehát ismeretlenekkel, akik nem értik és még csak nem is érdeklődnek iránta. Elveszti a számára legfontosabb embereket, a serege meggyengül, a kapcsolatukat megmérgezi Jon származása több értelemben is és még hátravan egy háború, amit meg kell vívjanak. Innentől világos, hogy nem tud meggyőzni senkit sem az alkalmasságáról, sem az igénye jogosságáról. Ha egyedül akar uralkodni, egy választása van: erővel kell elvegyen mindent. Itt jön képbe a már felvázolt belső konfliktus: Westeros nem az otthona, szeretetet, megbecsülést nem kap itt, inkább félelmet. Hiába próbál bizonyítani, hiába ment meg mindenkit (Jont többször is), szinte senki sem támogatja már őt, még úgy sem, hogy nem tudják az igazat. És abban a pillanatban, hogy megnyeri a csatát Királyvárban, már el is veszített Jon javára mindent. Így meghozza a döntését: minden félelmét, álmát, a magáról kialakított képét feláldozza, nem másért, mint a hatalomért és elveszi, ami kell neki. Lehet, hogy övé a Vastrón, de elbukott, mert azzá vált, ami elől egész gyermekkorában menekült: elnyomóvá, zsarnokká, gyilkossá.

De szerintem nem őrültté. Hiszen tisztán látta a saját helyzetét és annak megfelelően, logikusan cselekedett: sarokba szorították és ő kitört. Vagy ha ő őrült, akkor Westeroson nem ő az egyetlen. Ha őrültnek nevezzük, kiragadjuk őt a kontextusból. Nem szabad elfelejteni, hogy ebben a világban más szabályok érvényesek. Egyfajta őrület kellett ahhoz is, hogy valaki belépjen a tűzbe, megszüljön egy démon babát, felrobbantsa a világuk vallási központját vagy meggyilkolt emberek arcába bújva tovább öljön… Daenerys pedig meghal, miközben eléri a célját és elveszti önmagát. A hatalomért, amit sosem tudott elengedni. A kontrollálatlan, elszámolatlan fajta teljesen elszédítette, és mikor nem volt egy biztos pont számára, elbukott. A korábbi cselekedeteinek egész sorát meg lehet vizsgálni több perspektívából és teljesen különböző képet kaphatunk a sárkányok anyjáról, mert nem hiányzik belőlük a nárcizmus, a jó szándék, az ambíció vagy az igazságérzet. De Királyvár ostroma nem szól semmi másról, mint a hatalomról, amit tűzzel és vérrel vett el és nyers erővel védett. A kereket csak addig akarta összetörni, amíg ő volt az alján és az majdnem megölte. Azért, hogy a tetejére kerüljön, túl messzire ment már és nem maradt számára visszaút sem a régi önmagához, se egy otthonhoz, se családhoz. Ezért lett a hamvak királynője. Ezért kellett meghalnia. 

Daenerys Targaryen - 4

4 Comments on “Tűz és jég dala: Daenerys Targaryen és a hatalom

  1. Visszajelzés: Az íróknak, akiket valaha szerettem | Könyvkuczkó

  2. Visszajelzés: Tűz és jég dala: Ki volt valójában Rhaegar Targaryen? | Könyvkuczkó

  3. Visszajelzés: Tűz és jég dala: A Targaryen-ház | Könyvkuczkó

  4. Visszajelzés: Ezek a nők… | Könyvkuczkó

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: