Blogszületésnap: Kérdezz-felelek

Blogszuletesnap - 12Pár hete a közelgő blogszületésnapom alkalmából kértelek Titeket, kérdezzetek tőlem bármit és megígértem, válaszolok ebben a bejegyzésben. Elég különböző kérdések gyűltek össze rólam, a könyvélményeimről és a blogról is. Köszönöm, hogy részt vettetek ebben a kis játékban, remélem, kielégítő válaszokat adok majd! A bejegyzés végén lesz egy kis csavar, ami remélem, érdekes beszélgetést indít majd el… De először jöjjenek a kérdéseitek:

Miért kezdtél bele a blog írásba?

Amikor elkezdtem, akkor különböző gyógyszereket kellett szednem, amik kihatottak a koncentrációmra és a memóriámra. Nem akartam, hogy az olvasmányélményeim feledésbe merüljenek, így le akartam írni őket és az agyam is szerettem volna megtornáztatni az írással. Ezzel egyidőben kerestem pár könyvről véleményt az interneten, és megtaláltam a molyt, ahol vissza-visszaköszönt néhány név és blog több könyvnél is. Pupilla, Miamona blogjait láttam először és egy idő után hozzá is mertem szólni pár bejegyzésükhöz. Egy idő után pedig szép lassan elkezdtem utánanézni a technikai és egyéb dolgoknak, nagy levegőt vettem, és elindult az első blogom. Ez nagyjából öt éve volt és nagyon jó döntésnek bizonyult.

Van olyan bejegyzésed, amit ma már máshogy írnál meg / nem tennél így ki?

Persze. Az első blogomból kb. semmit sem tartottam meg. Mikor tavaly decemberben költözött a Könyvkuczkó, pár bejegyzés nem került vissza, néhány meg átalakult. Idővel változtam, eleinte nagyon rövid bejegyzéseket tettem ki, mert a gondolatmenetem egyes elemeit természetesnek gondoltam, így nem fejtettem ki bőven mindent. Próbálok összeszedettebben írni, mindent kifejteni, így már van olyan, amit másképp írnék meg. A véleményem viszont nem változott az olvasmányaimról.

Hogyan látod magad öt év múlva?

Őszintén, sehogy sem látom magam, még egy év múlva sem. Nem vagyok az a típus, aki ennyire előre tervezne, mert hajlamos vagyok elvárásokat kreálni magamnak ebből és ha nem felelek meg, az csak az önmagammal szembeni negatív érzéseimet táplálja. Én inkább az előttem álló kisebb lépésekre koncentrálok, egyszerre csak egyre, ami még nem túl nagy ugrás számomra, de nem is túl kicsi, hogy elvesszek a részletekben. Jelenleg pár hónapra nézek előre, amikorra remélhetően elkészül a könyvtárszobám, ami most egy kifestett fal és egy csomó rekesz meg doboz. Illetve addigra remélem, tudok sántítás nélkül járni a térdemmel és a blogon is tudom tartani az ütemet, amit kialakítottam magamnak.

Jelenleg hova látogatnál el legszívesebben?

A Párizsi Nagyáruház kávézójába (bár nem tudom, újranyitottak-e), ami a kedvenc helyem Budapesten. Könyvek, málna ízű forró csoki, élő zongoraszó, gyertyák és nagy fotelek egy gyönyörű épületben…

Kávé vagy tea párti vagy inkább?

Leginkább koffein párti vagyok és nagyon finom aromás kávékat találtam egy kávéházban, úgyhogy kávé. Jelenleg a marcipános van soron, utána a rumos csokis. Sok tejjel, édesítővel és jéggel iszom általában, egyet reggel, néha egyet délután. Teából a feketét és a gyümölcsösöket szeretem, szigoúan teafűből, leforrázva. A fekete teát angolosan iszom, tejjel. (Amúgy magában nem szeretem a tejet, ez a két dolog, amiben megiszom…)

Hogyan találkoztál a pároddal és mi a legfontosabb, amit a kapcsolatotokból tanultál?

Sem a férjem, sem én nem emlékszünk, hogyan találkoztunk először. Évekig barátok voltunk. Vagy egy osztálytársamon vagy az ő csoporttársán keresztül találkoztunk először, mindkét verzió egyformán esélyes. A lényeg, hogy egy társaságban mozogtunk több szálon keresztül is és kerestük egymás társaságát jóval azelőtt is, hogy bármi történt volna köztünk. A közös életünkből pedig rengeteget tanulok a mai napig, de azt hiszem, a legfontosabb, hogy el kell fogadni a másik személyiségét, szokásait, nyitottnak kell lenni a kommunikációra, kompromisszumra, meg kell tanulni lezárni a múltat és továbblépni. A legrosszabb időszakokat is megszépítheti, ha tudjuk, a másik mindig ott áll mellettünk, lesz, ami lesz…

Mi a kedvenc filmed?

Ez majdnem olyan nehéz, mint kedvenc könyvet választani. Nagyon szeretem a klasszikus, régi filmeket és az ötletes újakat. Nagy kedvencek nagyon tömören összeszedve: Amerikai Szépség, A szavak titkos élete, A remény rabjai, Egy egyedülálló férfi, Lesz ez még így se, A kétszáz éves ember, Holt Költők Társasága, Majd elválik, A ruhakészítő, A suttogó, A tökéletes trükk, Hacsikó, A király beszéde, Marnie, Hátsó ablak, Szökőhév, Hogyan kell egymilliót lopni?, Harry és Sally, A szerelem hálójában, Ház a tónál, A szív hídjai, Csillagpor, Szívtiprók, Titanic, Karib tenger kalózai, A sötét lovag, A gyűrűk ura. És ez már erősen szelektált lista…

Az olvasáson kívül milyen hobbid van?

Blogírás, ami elég sok időt kitölt, fényképezés, társasjáték, mozi. De a legjobb egy beszélgetés vagy egy közös élmény a családommal és a barátaimmal.

Mi a legviccesebb dolog, amit a kutyád vagy a cicád csinál?

Merlin a mókamester nálunk, vele minden nap garantált a nevetés. Nagyon szereti a médialejátszót, főleg a cd tartót, ahogy kijön. Ha meghallja, rohan, hogy nézhesse, ahogy ki-be mozgatjuk. Amíg megy a film, addig ott ül és vár. Egy idő után elkezd “udvarolni” neki, dörglőzik hozzá, hanyattvágja magát, mindent bedob, hogy újra kiadja a lemezt. Egyszerűen imádnivaló és vicces.

Ha elköltözhetnél egy helyre, hol lenne az?

Írország, Anglia vagy Kanada. (Tudom, ez nem egy hely…)

Milyen voltál az iskolában?

Kicsi. Én voltam mindig a legalacsonyabb és az egyik legjobb tanuló, ráadásul hatosztályos gimnáziumba jártam. Tizenkét évesen, százhúsz cm magasan kerültem be a gimnáziumba, egy nem általam választott, babarózsaszín ruhában, aminek meglett az eredménye. Mindenki irtó cukinak tartott és amint sorra kerültem volna mondjuk a büfében, hátralöktek. Viccet félretéve, elég sok gúnyolódásban, piszkálásban volt részem általánosban és gimnáziumban is. Mikor tizedikben iskolát váltottam, akkor végre egy olyan osztályba kerültem, ahol nem éreztem magam egyedül. De azt hiszem, én voltam a jókislány. Nem dohányoztam, nem ittam alkoholt, nem jutottam el a testiségig a kapcsolataimban. Tanulmányi eredményeim viszont nem maradtak meg olyan jónak, mert folyton álmodoztam az ablakban.

Mi a véleményed a “tipikus” blogbejegyzésekről (beszerzések, tagek)? Te miért nem csinálsz  gyakrabban ilyesmiket?

Személy szerint semmi bajom velük, ha valaki szereti őket csinálni, hajrá! Én adott időközönként posztolok és jobban szeretem egy konkrét témáról, karakterről, könyvről kifejteni a véleményem, mint ilyen rövidebb írásokat közzétenni. Csináltam először én is őket, de hiányérzetem volt utánuk, így inkább felhagytam velük. Egyedül a félévi és év végi összegzés, illetve a blogszületésnapi írások kivételek, ennyi nekem bőven elég a gyűjtőposztokból. Beszerzésekre, egyéb eseményekre a közösségi média tökéletesen megfelel.

Melyik világban élnél szívesen az olvasmányaidból?

Lucy Maud Montgomery világában, a boldog békeidők Kanadájában, ahol a legnagyobb problémámat is megoldaná egy csésze tea Kingéknél. Vagy a varázsvilág. Nagyon tetszik a gondolat, hogy van egy titkos, rejtett igazság a valóságunk leple alatt.

Ha vacsorázhatnál három könyves karakterrel, kik lennének azok?

Inej Ghafa a Hat varjú duológiából, Ginny Weasley a Harry Potter sorozatból, és Juliet Ashton a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságból.

Hogyan jössz ki az olvasási válságból?

Igazából nem erőltetem olyankor az olvasást, elfoglalom magam mással, amíg nem kezd el hiányozni annyira, hogy újra megjöjjön a kedvem a könyvekhez.

Melyik a kedvenc könyves pillanatod?

Huh. Most lepergett előttem az életem… A Crooked Kingdom “mostantól féljenek azok, akik eddig elnyomtak másokat” pillanata ugrott be először.

Ha a Roxfortban egy bűbáj alkotása lenne a feladat, Te mit csinálnál?

Valami olyasmit, ami ötvözi a merengőt a könyvekkel, hogy belemerülhessek az elképzelt világaimba teljesen. 

Ha beleszagolnál az Amortenciába, milyen illatokat éreznél?

Vajkaramella, fajéhas alma, csokoládé, rózsa, kókusz, Arwen illata, ahogy hozzám bújik, tábortűz…

Melyik a kedvenc Harry Potter könyved?

Harry Potter és a halál ereklyéi. Minden helyszín, szereplő egy helyen, rejtélyek megválaszolva, minden összekapcsolódik, ott nyílik, ahol zárul. Tökéletes.

Köszönöm a kérdéseket! Most pedig megfordítanám a dolgot. Én is szeretnélek Titeket megismerni, szóval kommentben várom a válaszokat a kérdéseimre, ha van kedvetek:

1. Hogy hívnak?

2. Mi a kedvenc illatod?

3. Mi a kedvenc könyves pillanatod?

4. Mi a legkedvesebb, könyvvel kapcsolatos emléked?

5. Mi volt a jeled az óvodában?

6. Melyik könyves karakter lenne a legjobb barátod?

7. Van háziállatod? Ha igen, milyen fajta és hogy hívják?

8. Kávé vagy tea?

9. Mi lenne álmaid állása?

10. Mi volt az a könyv, ami végleg megszerettette Veled az olvasást?

Blogszületésnap: Kérdezz-felelek” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Klassz bejegyzés lett, innen is boldog blogszülinapot kívánok Neked! 🙂 Ha már ilyen kedvesen invitáltál, gondoltam, válaszolok az általad feltett kérdésekre.

    1. Eszternek, de az Esztit jobban szeretem. 🙂
    2. Hmm, ez fogós kérdés… Sok mindent szeretek, és azt hiszem, minden évszakban mást. Tavasszal a friss harmatos fű, a virágzó fák, az üde levegő illatát. Ősszel az almás-fahéjas pite, a sütőtök esik jobban az orromnak. Télen szintén a fűszeresebb illatokat keresem, míg nyáron a főtt kukorica, az érett, lédús gyümölcsök és zöldségek, a víz illata vonz.
    3. Azt hiszem, az a pillanat, amikor Harry, Ron & Hermione hármasa igazán összekovácsolódik a Bölcsek kövében, a trollos eset után. Mindig megmelengeti a szívemet. 🙂
    4. Ha könyvvel kapcsolatos emlékre gondolok, mindig az Anyukám-féle esti meseolvasások jutnak az eszembe. Kislányként is rajongtam a mesékért, különös tekintettel Andersen szomorkás hangvételű történeteire. Az egyik legkedvesebb mesém a Hókirálynő, szerintem fantasztikusan komplex, sokrétű és megható mese, ami a mai napig nagy hatással van rám.
    5. Körte. Igazából szerettem, mert viszonylag könnyű lerajzolni.
    6. Azt hiszem, Ginnyvel és Hermionéval remekül kijönnék, de ugyanígy Lara Jean Song-Covey-val is örömmel csevegnék, szerintem mi eléggé hasonló karakterek vagyunk!
    7. Egy cicusom van, akit Lizinek hívnak. Hamuszürke bundája és rózsaszín orrocskája van, gyönyörű jószág, pedig egy sima házicica. Amíg az ablakban sütkérezett, rengeteg hódolója akadt. 🙂
    8. Mindkettő. De leginkább tejes kávé és cseresznyevirágos zöld tea. Képtelen vagyok választani a kettő között.
    9. Ha bármit csinálhatnék a világon, természetfotós lennék. Olyan valaki, aki ezekben a gyönyörű természetfilmekben segédkezik, részt vesz, megfigyel és ámul-bámul. Imádnám!
    10. Unalmas leszek: a Harry Potter. Korábban is szerettem olvasni, de a mesék bűvköréből az első rész szakított ki, ami ugyan maga is egy mese, de már kicsit más formában. 10 éves lehettem, amikor először olvastam, és mondanom sem kell: azóta is teljes a szerelem! “Ennyi idő után is? Örökké.”

    Kedvelés

    • Szia Eszti!
      Köszönöm, hogy válaszoltál Te is az én kérdéseimre 🙂
      Nekem is nagyon kedves emlék, mikor apukám felolvasott nekünk, igaz, ő inkább diavetítővel, nem könyvvel. A Hókirálynőt kiskoromban láttam egy rajzfilmben, amit utána sosem találtam meg többet és már alig emlékszem. A Jégvarázs nagyon jó lett, de teljesen más a hangulata, valahogy nem hozta azt az érzést, amire a másikból emlékszem. Angolul megvettem nemrég, majd elolvasom 🙂
      Kicsoda ez a Lara Jean Song-Covey?
      A természetfotózás azért nagyon nem áll távol az insta fiókodtól, mindig megcsodálom a képeid!

      Kedvelés

      • Szia Bubu! 🙂

        Nagyon kedves tőled, hogy ilyen gyorsan válaszoltál! Szívesen tettem, és a kérdések is tetszettek. 🙂

        Óh, a diavetítő! Valahogy az én korosztályomban már nem volt annyira jellemző, de az unokatestvéremmel mi is használtuk, úgyhogy vannak ilyen jellegű emlékeim is. A Jégvarázst én is nagyon szeretem, bár nem teljesen fedi le az eredeti történetet. Ettől függetlenül bármikor szívesen megnézem. 🙂 Mindenképp érdemes elolvasni a Hókirálynőt! Ráadásul több, rövidebb szakaszból áll, mire végleg összeáll a kép.

        Lara Jean a főszereplője “A fiúknak, akiket valaha szerettem” c. YA trilógiának. Imádja az antik tárgyakat, a romantikus könyveket, és csokis sütit sütni. Teljesen olyasmi lélek, mint én. 🙂
        Köszönöm szépen, nagyon jólesik, hogy ezt írod! 🙂 Valóban a hobbimmá is kinőtte magát a fotózás, és nem véletlen, hogy főleg természeti jellegű képeket osztok meg. De szívesen fotózok idegen helyen is, mert szeretem, ha sok impulzus ér. 🙂

        Kedvelés

        • Nekem a diavetítő volt a nagy kedvenc, néha alig vártam egy kis áramszünetet (a miénk elemmel is ment, sötét is volt áram nélkül…). Apa mindig elváltoztatta a hangját bizonyos szereplőkhöz, ami vicces volt. A Dögrögije például zseniális volt. A mai napig megvan a kedvenc diám: Télapó és ezüst mackó volt a címe, valamiért az érintett meg legjobban. De az öreg néne őzikéjét is így hallottam először, ami meg apa kedvenc meséje volt.
          A Jégvarázst a testvéremmel láttam először, meg amúgy is a testvéri szeretet benne a lényeg, így nagyon szeretem. Meg végre a hó, a jég és a tél szépsége van egy mesében 🙂
          Jaaaa, pedig láttam a filmet, de most sajnos nem esett le elsőre 🙂
          Nincs mit, nem írnám, ha nem gondolnám komolyan… Én köszönöm a képeid, alig várom a többit is 🙂

          Kedvelés

  2. De édes lehet a cicád, mikor udvarol a CD-lejátszónak, imádni való. 🙂
    Akkor én válaszolok a kérdésekre. 🙂
    1. Nita
    2. A frissen vágott fű illatát nagyon szeretem, de imádom a jó kis fűszeres illatokat is.
    3.Ez egy nehéz kérdés, de talán általánosságban az, mikor egy könyv megdöbbent és leesik, hogy úristen, itt ez a helyzet.
    4. Amikor egy Könyvhéten odajött valaki, hogy olvassa a blogomat és szereti. Az ilyen pillanatokért megéri csinálni.
    5. Szoknya. Soha nem találkoztam még senkivel, akinek szintén ez lett volna.
    6. Tuti Hermione lenne, mert stréber voltam én is. 🙂
    7. Nincs, de nagyon szeretnék egy cicát majd.
    8. Tea. De néha kávé, csak sajnos a gyomrom kevéssé bírja.
    9. Biztos, hogy valamilyen könyves állás.
    10. Nem tudok egy ilyen könyvet mondani, szerintem nálam ez egy folyamat volt, amelyben a szüleimnek van nagy szerepe. Könyvek között nőttem fel, őket is mindig olvasni láttam, így nem volt kérdés, hogy én is olvasó leszek.

    Kedvelés

    • Szia Nitaaa! 🙂
      Igen, Merlin olyan kis bolond tud lenni, de minden napot jobbá tud tenni az ilyen kis lökött dolgaival. Nálad még ott van a cica, akire vigyázol?
      Mi volt az utolsó ilyen könyves heuréka pillanatod?
      Nekem kiskígyó volt, és még én sem találkoztam olyannal, akinek az lett volna. A szoknya menő 🙂
      Ha kell, tudok ajánlani egy cicatenyésztőt… 😉
      Köszönöm, hogy válaszoltál Te is!

      Kedvelés

  3. Szia! Azt hiszem a legjobbkor kerestem rád a molyon! Mióta megszüntetted a Facebook oldaladat, sajnos nem olvastam a blogot (munka, család blablabla), de most pótolni fogom! Hiányoztak az írásaid!
    1. Melinda. Szigorúan. Nem szeretem, ha becéznek.
    2. A citrusos illatokat szeretem, de imádom a fahéj illatát is. És nyári esőét nagy kánikulában, amely “elveri” a port.
    3. A 12 éves fiam még mindig várja az esti közös olvasást, pedig már sikerült őt is olvasóvá nevelni. (Nem volt egyszerű!) Ezeket a perceket nagyon szeretem és várom én is. Amíg kéri, én bizony olvasok neki. Most épp a Harry Potter történet 6 részének a végén járunk.
    4. Nyolc évesen olvastam először A kis herceget. Soha nem felejtem el: november volt, szombat reggel és képtelen voltam felkelni az utolsó sorok elolvasása után. Nem tudtam, hogy amit érzek, azt katarzisnak hívják, csak azt éreztem, hogy fáj és mégis jó.
    Egy másik meghatározó élményem, amikor anyukám esténként Mark Twain könyveit olvasta a konyhában az asztalnál, és akkor nem volt semmi más csak mi négyen és ezek a csodás történetek.
    A harmadik pedig néhány éve, amikor egyedül maradtam egy hétre otthon, és hét napig reggel nyolctól éjfélig a Trónok harcát olvastam.
    5. Tulipán. Apu vágta ki bőrből és varrta fel mindenemre, amire kellett, mert anyu utálta/utálja az ilyen nőies munkákat.
    6. Sansa Stark. (A második résztől.)
    7. Sajnos nincs. Volt egy kutyánk, Matyi, őrá sokat gondolok még mindig, pedig van már 20 éve is, hogy meghalt.
    8. Kávé, kávé, kávé! (Cukor nélkül, kókusztejjel)
    9. Fordító lennék. Olasz könyveket fordítanék magyarra. (Egyet lefordítottam a lányomnak – ez a negyedik, kedves, könyvvel kapcsolatos emlékem.)
    10. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. Ahogy a lányom, úgy én is könyvvel a kezemben születtem.
    Köszönöm a kérdéseket! Jó volt leírni mindezt!
    Jó munkát, örömteli olvasást kívánok neked!

    Kedvelés

    • Sziaaa Melinda!
      Már én is nagyon hiányoltam a társaságod, hozzászólásaid. A facebook oldal miatt elnézést, de magánemberként is és oldalként is egyre kevésbé láttam értelmét.
      Szeptemberben családi témákat dolgoztam fel főleg a Harry Potter kapcsán, kíváncsi lennék, mit gondolsz róluk 🙂
      Egy barátnőmnél aludtam egyszer és a fogkrém, ami engem megijesztett, Neked való ezek szerint: citromos-fahéjas volt 🙂
      Mi épp itthon vagyunk egész héten Emberemmel, a hatodik részt olvassuk épp mi is… Az biztos jó, hogy már együtt tudjátok olvasni. Így más lett ugyanaz a könyv, a fiaddal együtt?
      Nálunk is apukám varr, mert nagymamám szabó volt, és apu nagyon ügyes ezekben a dolgokban. A szalagavatómra a keringőre is ő igazította rám a ruhám.
      Ilyen jól beszélsz olaszul?
      Olyan vagy, mint Rhaegar Targaryen. Róla mondták a könyvben, hogy az anyja lenyelt mellé egy könyvet és egy gyertyát, így már odabenn is olvasott 😉
      Neked is szép hétvégét, jó olvasást!

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s