Könyvkuczkó

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

Fredrik Backman -  Az ember, akit Ovénak hívnak - 1.jpg

Egy olyan világban, ami az elértéktelenedésre épít, szükség van olyan emberekre, akik szeretik azt megjavítani, amijük van, nem pedig eldobni valami újért. Akik embertársaikat a tárgyak elé helyezik. Olyan hétköznapi hősökre, akik önzetlenek, gondoskodóak, figyelmesek, gyengédek, és elkötelezettek. Ove ilyen ember. Túl jónak tűnik erre a világra, pedig egyáltalán nem tökéletes. Pont ezért is érinti meg az olvasót. Minden tette azt sugallja, figyeljünk oda egymásra, és ha elég ideig nézzük a többieket, megláthatjuk a bennük élő embert. Minél többet látunk valakiből, annál többet tanulhatunk tőle. Mint ettől a régi, analóg órától a digitális korban. Tovább

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood - A szolgálólány meséje - 9

Margaret Atwood világszerte ismert regényét 1984-ben írta. Keletkezéséhez hozzájárult a Vasfüggöny által kettészelt Berlin légköre, az ott tapasztalt bizalmatlan, fojtogató légkör. Ennek ellenére ez a kötet absztrakt, eltúlzott, szimbolikus módon reflektál nem csak a múltunkra, hanem a jelenünkre is. Ebben az elképzelt jövőben az Egyesült Államok vegyi szennyezések, háborúk nyomán haldoklik. Ennek egyik tünete az újszülöttek számának, drasztikus csökkenése, és az egészséges utódok rémisztő aránya. Az országban tapintható a kétségbeesés, mindennaposak a gyermekrablások, és egyre fojtogatóbb a légkör. Egy nap alatt végbemegy egy puccs, melynek során a nők jogfosztottá válnak, színre lép egy új sereg és a vallási fanatizmus alapjain, a szülés kérdését előtérbe helyezve megalakul Gileád. Tovább

Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

Imogen Hermes Gowar - A hableány és Mrs. Hancock - 2.jpgImogen Hermes Gowar debütáló regénye érzékeket bódító szirénének, amely örvényként húzza le az olvasót 1785 Londonjának brutális valóságába. A gyönyörű megfogalmazásnak, képszerű leírásnak köszönhetően megelevenedik előttünk egy eddig kevéssé ismert világ színes, változatos karakterrajzokkal, ami releváns témákról gondolkodtat el. Meglepő, mégis életszerű helyzetek, humor, élénk beszélgetések, odamondások és ironikus hangvétel színezik a történetet. De ez nem Jane Austen Angliája elszegényedett nemes kisasszonyokkal és gazdag kérőikkel. Ez prostituáltak, kereskedők, munkások, madámok, inasok, mások jóindulatától függők senkiföldje, ahol ember embernek farkasa. Az írónő amilyen nyersen ábrázolja a valóságot, ahol egyenlőtlenség és előítéletek uralkodnak, olyan sejtelmessé, hívogatóvá teszi a sellők és a korabeli kurtizánok életének misztikumát. Tovább

Leigh Bardugo: Hat varjú

A Hat varjú a legjobb példa arra, hogyan érdemes kalandkönyvet írni a mai fiataloknak. Kiszámíthatatlan és pörgő cselekmény, fokozatosan mélyülő, összetett karakterek, örök, mégis aktuális témák, társadalomkritika, mindez egy jól átgondolt, magával ragadó, kissé sötét hangulatú fantáziavilágban, a Grisaverzumban. Nekem még nem volt szerencsém az írónő többi regényéhez, de így is érthető, élvezhető a történet. Izgalom, dráma, élénk párbeszédek, humor, bölcs és éles látásmód a megfelelő arányban keveredik a könyvben, amit képtelenség letenni. Ha mégis letennénk, lélekben ott maradunk tolvajok, kémek, grisák, kereskedők, maffiózok és politikusok olvasztótégelyében, Ketterdamban. Magunkkal visszük a morális filozofálást túlélésről, politikáról, manipulációról, hazaszeretetről, neveltetésről, a szakadékról egyéni-, és közérdekről és ezek társadalmi szintű konfliktusairól.

Leigh Bardugo - Hat varjú - 4.jpg Tovább

Gustave Flaubert: Bovaryné

Bár Gustave Flaubert 1856-ban publikálta a Bovarynét, a regény nagyon is modern, mai üzenetet hordoz, ami fájdalmasan ismerősen cseng. A könyv ereje a karakterábrázoláson kívül, hogy bemutatja a tökéletesség és az ábrándok milyen sérülékenyek a valóságban. Főhőse Emma Bovary, egy idealista, álmodozó, tudatlan nő, akinek romantizált képe a szerelemről, házasságról, anyagi javakról és a társadalomról összeférhetetlen a realitással. Miközben figyelmen kívül hagyja környezete diszfunkcionalitását, törékenységét, mindenféle álomképet kerget. Bár Bovaryné nem egy szimpatikus személyiség és kétségbeesésében szinte mindig rossz döntést hoz, motivációival, vágyálmaival könnyű azonosulni és története mindannyiunk számára fontos tanulságokat rejt.

Gustave Flaubert - Bovaryné - 7.jpg Tovább

Varázsvilág: Ginny Weasley, avagy a trauma formáló ereje

Az élet tele van meglepetésekkel. Kisebb-nagyobb megrázkódtatásokkal, fordulatokkal, váratlan eseményekkel. Traumákkal, amik legyőznek vagy megerősítenek. Akárhogyan reagálunk rájuk, megváltoztatnak minket. Elvehetnek belőlünk valamit, amit már sosem kaphatunk vissza. Olyan tanulságokkal szolgálhatnak önmagunkról, a világunkról, amit nem felejtünk el. Meglephetnek minket, de közben olyan erőt is adhatnak, amit senki sem vehet el tőlünk. Erre a változásra a legjobb példa Ginny Weasley a Harry Potter sorozatban. Ahhoz, hogy láthassuk, milyen hatással volt rá Tom Denem naplója, érdemes közelebbről megnézni, honnan indult és hová érkezett.

Ginny Weasley, avagy a trauma formáló ereje 1.jpg Tovább

A. J. Finn: Nő az ablakban

A. J. Finn - Nő az ablakban - 1.jpg

A. J. Finn debütáló regénye egy izgalmas thriller, feszültséggel teli krimi, melynek középpontjában Dr. Anna Fox, egykori gyermekpszichológus áll, aki egy trauma elszenvedése óta, tíz hónapja nem tette ki a lábát New Yorki házából, mert agóriafóbiás. Betegségének természetét rendkívül pontosan, és érzékenyen tárja elénk az író, ami a kötet hangulatát is megadja. Az események naplószerű leírása, és Anna nézőpontja személyessé teszi az élményt az olvasó számára, a cselekmény előrehaladtával pedig egyre jobban megismerhetjük egy nő megbánással, félelemmel teli lelki világát, a sérült gyógyító tehetetlenségét, kiszolgáltatottságát. Tovább

Varázsvilág: Egy szokatlan hős, Göthe Salmander

Egy szokatlan hős, Göthe Salmander - 5.jpg

A Legendás állatok és megfigyelésük forgatókönyvéhez J. K. Rowling egy rendhagyó főszereplőt álmodott meg. Göthe Salmander introvertált, csendes, mégis magabiztos jelleme üdítően hat egy kalandokkal teli fantasy sorozat főhőseként. Általában az ilyen személyiségek mellékszereplők, akik más, erőteljesebb egyéniségek mellett bukkanak fel, kiegészítőként. Ő viszont annyira eltér a megszokottól, hogy sok olvasó / néző fejezte ki csalódottságát, mondván, hogy nem elég domináns karakter. Ez a reakció sajnálatos, de nem meglepő, ha megnézzük, hogyan jelenítik meg a könyvek, filmek az elvárásokat egy férfi felé: legyen vezéregyéniség, fizikailag erős, határozott és ne mutassa ki az érzelmeit. Emellett szinte feltétel, hogy az ilyen személyiségeknek része legyen az agresszió, arrogancia, forrófejűség és a többet erővel, mint ésszel mentalitás. Ezzel szemben Göthe (hasonlóan Peeta Mellarkhoz) alázatos, félénk, érzékeny, gondoskodó, kedves és kompromisszumkész. A kultúránk ezeket a tulajdonságokat egy férfinél rendszerint kínosnak állítja be, így az ő személye minimum kihívás elé állítja azokat, akik nem ehhez a képhez vannak hozzászokva. Tovább

J. K. Rowling: Legendás állatok és megfigyelésük (Forgatókönyv)

J. K. Rowling - Legendás állatok és megfigyelésük (Forgatókönyv) - 7.jpg

Ebben a kötetben J. K. Rowling kiterjeszti a varázsvilágot, hogy újabb tanulságokkal szolgáljon a mi varázstalan életünkről. Bár nagyon szeretem a többi művét is, mégis úgy érzem, itt érvényesül legjobban a Rowling-jelenség, ami a hétköznapi élet morális problémaköreit boncolgató szimbolikával teljes. Az olyan metaforák, mint az obskurus, a magnixeket gyűlölő mágus, a boszorkányegylet, mély jelentéseket hordoznak magukban. Tovább

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Még soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva.

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 8.jpg Tovább

Hamupipőkék

Hamupipőkék - 1

Csodálatos gyerekkor után hirtelen veszteségek, tragédiák sora. Fiatalság mostoha körülmények között, majd a sok munka jutalma: házasság egy herceggel. A semmiből előkerül egy addig mellőzött lány, aki minden várakozást felülmúlva elnyeri méltó jutalmát. Röviden így írható le a történet, amit mind ismerünk. A mai olvasmányokban is megtalálhatóak bizonyos minták Hamupipőke életéből, de elhamarkodott lenne ráaggatni a régi címkét: egy újabb hercegnő, akit megment a herceg. Kívülről egy gyenge, passzív nőnek tűnhet, aki a megmentőjére vár. De ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, ez nem ilyen egyszerű. Könnyen félreismerhetjük, ha nem nézzük meg az ő szemszögéből is a történetét. Tovább

Blogszületésnapi kérdezz-felelek

Halloween - blogszületésnap - 1.jpg

Ma egy éves a Könyvkuczkó! Rengeteg élmény, izgalmas kihívások, kellemes olvasmányélmények, csalódások, tanulságos tapasztalatok, kedves levelek, trollok, megújulás… Színes első év volt és remélem, több követi még, ahogyan azt is, jó úton haladok. Mivel az egyik számomra érdekes tanulságot a nyereményjátékok hatása adta, így ehelyett egy másfajta “játékkal” ünneplem meg ezt a napot: pár hete különböző fórumokon kértelek Titeket, kérdezzetek tőlem bátran és én válaszolok. Nyilvánosan és privát üzenetben is feltettetek érdekes, helyenként igen komoly kérdéseket. Köszönöm szépen mindenkinek az érdeklődést, remélem a válaszaim kielégítőek lesznek! Tovább

A tapasztalat, az évek, a könyvek, meg a blogok… Szerintem

A tapasztalat, az évek, a könyvek, meg a blogok - Szerintem 2

Könyves blogot írni összetett dolog: szükséges hozzá érdeklődés az írás és olvasás iránt, valami egyéni tulajdonság, nézőpont, ami segíthet kiemelkedni a többi blog közül, jó helyesírás, egy kis informatika, marketing, esetleg fotózási készség, és persze idő, tapasztalat és jó ötletek. Ebben a sorozatban annak járok utána, hogyan lehet mindezt a gyakorlatban is megvalósítani, mit tanácsolnak a tapasztalt bloggerek, milyen gondolataik, élményeik vannak. Ezúttal többek kérésére a saját véleményemet írom le, megválaszolva a kérdéseimet: Tovább

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Markus Zusak - A könyvtolvaj - 2

Egy, már számtalanszor megírt eseményt, mint a második világháború vagy a holokauszt csak akkor érdemes újra elmesélni, ha valami újat tudunk a témában mondani. Rengetegszer olvashattuk, milyen borzalmakon mehettek keresztül azok a zsidók, akik először ki lettek rekesztve, majd mindentől megfosztották őket, bujkálni kényszerültek, vagy egy koncentrációs tábor poklába kerültek. De mit éltek át a németek, akik egy kegyetlen diktatúra szenvedő alanyai voltak? Azok, akik nem léptek be a pártba, a seregbe, így elvesztették a megélhetésüket. Akik az éhezés és szegénység mellett megélték, hogy a saját otthonukból háborús övezet lesz, miközben szomszédot szomszéd ellen fordít a hatalom és embereket kínozva vonultatnak végig az utcákon. Akik vállalták a veszélyt, hogy megmentsenek, elbújtassanak barátot, ismerőst vagy akát egy teljesen idegen embert. Ők is megtapasztalták a legnagyobb kegyetlenséget és pusztítást. Büntetésül azért, mert azt választották, ami a helyes. Tovább

Ki volt valójában Rebecca, a Manderley-ház első asszonya?

(Aki nem olvasta el Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya című könyvét: a bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!)

Ki volt valójában Rebecca, a Manderley-ház első asszonya 1.jpg

Rebecca De Winter volt a Manderley-ház első asszonya, a regény idején pedig már nem él. A férje, Maxim de Winter, legfőbb bizalmasa, Mrs. Danvers és Manderley életében betöltött szerepe tagadhatatlan, egyénisége mindenkire hatással volt, akivel / amivel csak érintkezett, jó idővel a halála után is. Azonban Rebecca személyiségét, történetét, szerepét nem ismerhetjük meg, csak mások elbeszéléseiből. Ezeket a leírásokat heves érzelmek, indulatok, tarkítják, így objektívnak semmiképp sem nevezhetőek, ráadásul tele vannak ellentmondással. Így a rá vonatkozó utalásokból, beszélgetésekből próbálok rájönni, ki volt valójában Rebecca. Tovább