J. K. Rowling: Harry Potter és a halál ereklyéi (15 év után)

2020.03.20. J. K. Rowling - Harry Potter és a halál ereklyéi (15 év után)Nagyon furcsa érzés volt idén ezt a könyvet elolvasni. Az első felében mindig is nagy szerep jutott a reményvesztett, nyugtalan hangulatnak, izoláltságnak, frusztráltságnak, ami ennél az olvasásnál mintha csak a mai életet mutatta volna be egy globális vészhelyzet árnyékában. A normalitástól való távolodás, a belső feszültség növekedése, befelé fordulás, félelem a jövőtől, egy láthatatlan ellenség növekedése: csupa olyan érzés,  benyomás, ami most teljesen mást mond, mint amit akár fél éve üzent volna. Harry-ékkel együtt lett olyan fojtogató érzésem a híreket olvasva, ami felborította a lelki egyensúlyom, ahogyan velük együtt kerestem a napfényt egy sötét erdő ágai között. Sokkal inkább éreztem a lelki folyamatok kidolgozottságát, átgondoltságát, ahogyan a szereplők félnek, mivé lesz az életük, miközben próbálják megőrizni azt, ami számít. Egyszerre van jelen az életükben a félelem, a szeretet, a reménytelenség, a megbocsátás, az emberi hibák és a nézetkülönbségekből adódó konfliktusok. Ez a könyv rávilágított, mekkora hatalom rejlik az emlékezésben: fontos megőrizni, milyenek voltunk, miért érdemes élnünk és miért érdemes meghalunk. Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)

2020.03.15. J. K. Rowling - Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)A Harry Potter és a félvér herceg a legkevésbé akció-dús rész a sorozatban, egy csendes felvezetés a végső összecsapás előtt. Így ez a könyv inkább a karakterekre, fejlődésre és világépítésre helyezi  hangsúlyt. Ennek eredményeképpen egy nagyon átgondolt, kiforrott történetet kapunk, ahol egyensúlyban van az egyéni dráma, a korábbról beérett helyzet-, és jellemkomikum, egyfajta visszatekintő, nosztalgikus hangulat és életigenlés. Szépen mesél az élet minőségéről, az érzelmekről, a háború előtti csendről és a felnőtté válásról. Ennek szellemében Harry és Dumbledore kapcsolata kivirágzik. A professzor elkezdi komolyan felkészíteni tanítványát, és Harry végre érezheti, milyen, amikor egyenrangú partnerként, felnőttként tekintenek rá. Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

2020.03.10. J. K. Rowling - Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

A Harry Potter sorozat ötödik része talán a legnyomasztóbb. Gyásszal kezdődik és azzal is ér véget, közben pedig nem is olyan finom árnyalatait mutatja be a manipulációnak, korrupciónak, médiabefolyásnak, izoláltságnak és igazságtalanságnak. Mindezek miatt Harry korábban soha nem látott mértékben érez frusztráltságot és dühöt, ami rányomja a bélyegét a könyv hangulatára és a cselekményt is negatívan befolyásolja a sok hiba, amit hirtelen harag vezérel. Amit érez, és ahogyan viselkedik, teljesen jogos egy tizenöt évestől, aki amúgy is egyre nagyobb nyomás alatt van a jövője miatt, de ettől még nem kellemesebb olvasmány. Persze nem csak a főszereplő általános hangulata miatt nyomasztó ez a rész, hanem a már-már orwelli rendszer miatt, amit a sorozat leggyűlöltebb karaktere Dolores Jane Umbridge hoz létre és nevelget nagy gonddal. Nem elég, hogy Harry szeme előtt ölték meg egy társát, majd visszaküldték szinte azonnal egy elnyomó családi közegbe, de az egész varázsvilág kifordul magából, következetesen tagadja szinte mindenki a traumáját és a jótetteit is. Ezt a nyílt elutasítást tetézi, hogy elzárkózik mindentől és mindenkitől, ami pluszban segíti az ellenlábasait.Érdemes továbbolvasni »

Ms. Havisham és a megállított óra

Charles Dickens - Szep remenyek - 7

Időnként mindannyian vágyunk arra, hogy az idő álljon meg. Hogy egy gyönyörű, illékony pillanatban ott maradhassunk. Mivel ez nem lehetséges, kincsként őrizzük ezeket a lelkünk mélyén, időnként meglátogatjuk, felidézzük őket, így kapaszkodunk a boldogság, nyugalom és szépség múlandóságába. De sajnos ezeknél erősebb érzés a félelem, ami kiskorunktól kezdve formál minket. Az, hogy erősen emlékszünk a fájdalomra, a traumatikus eseményekre, megvédhet minket attól, hogy újra át kelljen élnünk azokat. A természet egy különös fintora, hogy sokan benne ragadnak olyan pillanatokban, amiket mindenáron felejteni szeretnének, mert rettenettel, félelemmel tölti el őket, míg az örömteli idők elröppennek a kezeink közül. Charles Dickens megalkotott egy különleges, egyéni karaktert, Miss Havishamet, akinek az élete egy drámai pillanatban megrekedt.Érdemes továbbolvasni »

Charles Dickens: Szép remények

Charles Dickens - Szep remenyek - 1

Londoni utam egyik legemlékezetesebb pillanata volt, mikor Charles Dickens házában álltam és két réz palackot néztem. Akkor tudtam meg, hogy Dickens szülei az adósok börtönébe kerültek és a tizenkét éves Charles kénytelen volt egy fénymázműhelyben dolgozni. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját. Pár évvel később a család anyagi helyzete stabilizálódott egy örökségnek köszönhetően, de a szülők nem hagyták, hogy fiuk azonnal abbahagyhassa ott a munkát. Ez örök nyomot hagyott Charles lelkében és sosem bocsátotta meg nekik. A már említett palackokat mindvégig megőrizte, hogy emlékeztessék arra, honnan jött, mit élt át. Arra, hogy mindig gondoljon a nála kevésbé szerencsésekre. Dickens felnőttként sem érezte magát sose teljes anyagi biztonságban, szégyellte a múltját, neheztelt a szüleire. A pénz, a szegényég, a munkakörülmények, a nyomor állandó témáivá váltak. Majd 1860-ban írt egy történetet egy fiúról, akinek rettenetes gyermekkora van, ütik, bántalmazzák. Így nem mer bízni az emberekben, fél szeretni és az ambíciójának rendel alá mindent, hogy kikerüljön ebből a körből. Felejteni akar, másokat nyom le, hogy ő mehessen feljebb. Közben beleszeret egy gyönyörű lányba, akit arra neveltek, hogy szívtelen legyen. Ez a Szép remények.Érdemes továbbolvasni »

Sally Rooney: Normális emberek

2019.09.10. Sally Rooney - Normális emberekVan valami mazochizmus bennem, mikor olyan könyvet választok, ami gyomronrúg. Ami úgy építkezik, hogy közben azt érzem, porig rombolt bennem valamit. Ami érzelmileg teljesen lemerít, miközben fel is tölt. Valamiért mégis szükségem van néha egy durvább ébresztőre, ami kizökkent a komfortzónámból. Egy élményre, ami mélyen érint. A Normális emberek egy ilyen könyv. Ez egy magányos, melankolikus történet a felnőtté válásról és a szerelemről, ami hirtelen túl sokat ad, majd túl sokat vesz el, így túl nagy hatalma lesz két ártatlan, még romlatlan lélek felett. Észrevétlenül, de egyértelműen bekúszik a olvasó bőre alá. Két sérült fiatal útkeresését kísérhetjük végig, ami nem szép, mert itt nincs csinos kis csomagolópapír, csillámos masni, csak a leplezetlen valósága, esetlensége a tapasztalatlanságnak. Egy utazás, ami éppúgy bővelkedik fájdalomban, mint szeretetben. Két olyan embert ismerhetünk meg, akik tökéletlenek, hétköznapian furcsák, extrémek. Egy olyan kapcsolat ez, ami hatással van rájuk, végérvényesen átformálja őket, de nem jelent gyógyírt a problémáikra. A szerző mindent feltár velük kapcsolatban, ami a megértésükhöz kell, így azt, aki elkezd kötődni hozzájuk, nem ereszti el egy pillanatra sem a történetük.Érdemes továbbolvasni »

Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek

Delia Owens - Ahol a folyami rakok enekelnek - 2

“A láp nem mocsár. A láp a fény hona, ahol fű nő a vízben, és a víz egybeolvad az éggel.”

Delia Owens első regénye a maga nemében páratlan: egyszerre fejlődéstörténet, krimi és egy finom óda az anyatermészethez. A középpontjában Kya Clark áll, akinek az életét az ötvenes évek elejétől a hatvanas évek végéig követhetjük nyomon, ahogyan magára hagyott hatéves kislányból fiatal nővé cseperedik egy Észak Carolinai kisváros mellett fekvő lápvidékén. Egy magányos, sokszor melankólikus történet ez, ahogyan egy teljes elszigeteltségben élő lány a természetből merít vigaszt, tudást és teremt meg egy különleges életet magának, miközben a csalódásaival, a felnőtté válással és a családja által okozott sebekkel viaskodik. Ezzel párhuzamosan kirajzolódik egy megrázó haláleset története is, amiben Kya lesz az elsőszámú gyanúsított. A könyv párhuzamosan mutatja be a lány fejlődését és a gyilkossági nyomozást, ami egyre növeli a feszültséget, miközben bemutatja a társadalom törékenységét, generációs problémákat, a szegregáció okozta feszültséget, a természet erejét és Kya összetett személyiségét. Ha pár szóban kéne összefoglalnom ezt a kötetet, azt mondanám: egyedülálló, emlékezetes, hangulatos, mély érzelmekkel teli és elgondolkodtató írás, ami nem hagyja hidegen az olvasót. Nem tökéletes, de mindenképpen különleges alkotás. Igazi élmény, amit nem érdemes kihagyni.Érdemes továbbolvasni »

Miért nem tudtam végigolvasni az Alias Grace-t Margaret Atwoodtól?

Margaret Atwood - Alias Grace - 2Margaret Atwood fiktív történetének alapja valós: Grace Marks-ot a tizenkilencedik században, Kanadában ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre kettős gyilkosság vádjával, miközben feltételezett bűntársának büntetése kötél általi halál volt, amit végre is hajtottak. Az Alias Grace egy kitalált pszichológus, Simon Jordan vizsgálódásáról szól, aki szeretné kideríteni, valóban bűnös-e a lány. Nem lehet tudni, ki bűnös, ki ártatlan, inkább az emberi természeten és a szereplők közötti interakciókon van a hangsúly. Grace és dr. Jordan belső monológjain keresztül pedig kettejük életébe, gondolatvilágába nyerhetünk nagyobb betekintést. A könyv legnagyobb ereje a feszültségkeltés, amit a folyamatosan jelen lévő kettősséggel ért el a szerző. Váltakozva mutatja a bűnt és ártatlanságot, humanitást és embertelenséget, intelligenciát és ostobaságot, hatalmat és jogfosztottságot, a kimondott és a kimondatlan szavakat. Ezeket viszont nem mindig olyan embertől látjuk, akitől számítanánk rá, így zúdítva ránk kérdések áradatát.Érdemes továbbolvasni »

Jojo Moyes: Mióta megszerettelek

Jojo Moyes - Miota megszerettelek - 3

Louisa Clark egyszer megígérte, hogy bátran fog élni és feszegetni fogja a határait. Miután felépül a gyászából, végre összeszedi a bátorságát, hogy pontosan ezt tegye: elutazik New Yorkba, hogy újra együtt dolgozhasson Nathannel, Will korábbi ápolójával a felső tízezer egyik befolyásos családjánál, készen arra, hogy igent mondjon az előtte álló lehetőségekre. Eleinte kicsit furcsa az elé táruló új világ, de arra kényszeríti őt, hogy elhagyja a komfortzónáját és felfedezzen ne csak egy teljesen új kontinenst, de önmagában is olyan tulajdonságokat, érzéseket, amiket még nem tapasztalt meg. Egy új Louisa van születőben, nem az, akit Stortfoldban ismertünk meg és nem is a londoni, hanem valahol a kettő között és azokon túl. Ismeretlen emberek, váratlan események sodorják magukkal, miközben megtapasztalja azt, amit minden bevándorló: a kezdeti kultúrsokkot, az új épületek, kultúrák, szokások varázsát, a honvágyat, a sok kihagyott otthoni eseményt, a távkapcsolat nehézségeit és az új ismeretségek jellemformáló hatását. Ezek némelyike elsőre talán furcsának, érthetetlennek vagy egyenesen idegesítőnek hat, de sosem tudhatjuk, kinek milyen szerepe lesz Lou további sorsában. Csak úgy, mint a való életben, nem mindig könnyű azonnal felismerni, kitől mire számíthatunk.Érdemes továbbolvasni »

Jojo Moyes: Miután elvesztettelek

Jojo Moyes - Miutan elvesztettelek - 1

“Eleinte talán kényelmetlenül fogod érezni magad az új világodban. Az mindig fura érzés, ha az embernek el kell hagynia a komfortzónáját. …éhség van benned, Clark. Vakmerőség. Csak, mint a legtöbb ember, jó mélyen eltemetted magadban.
Csak élj jól. Csak élj.”

Ezekkel a szavakkal búcsúzott el Will Louisa-tól a Mielőtt megismertelekben. Ez a kötet másfél évvel ezután veszi fel újra a lány életének fonalát, ami korántsem olyan, amilyennek a fiú megálmodta neki. Legnehezebb talán az utolsó két tanácsot megfogadnia, mert Lou már nem ugyanaz, aki volt. Átvette felette a hatalmat a gyász, az önvád, a lelkiismeretfurdalás és a reményvesztettség. Másokól elszigetelődve, maga köré falat húzva keresi a biztonságot és próbálja kézben tartani az életét. Megpróbálja leplezni a fájdalmát. Egy repülőtéren dolgozik és mintha ő maga is arra várna, mikor lesz ereje az utazáshoz. De egyenlőre még a várószobában pincérnő, mert nem áll készen arra, hogy elinduljon. Átmeneti állapotban van nem csak helyrajzilag, de lelkileg is. Mert néha az egyetlen út, ami közelebb visz ahhoz, akit szeretünk, az elengedés. Ez azonban még lehetetlennek tűnik számára. A fájdalom, szégyen és gyász mindenkié, a sötétség része a lelkünknek. Lou-ra is hatással van a vesztesége mértéke, annak módja és a külvilág reakciója. Dühös mindenkire, de leginkább önmagára és Willre. Elveszett, kiábrándult és fél. Magában küzd a fájdalom és az élet igazságtalansága ellen.Érdemes továbbolvasni »

Mary Ann Shaffer & Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

Mary Ann Shaffer Annie Barrows - Krumplihejpite Irodalmi Tarsasag - 4

Juliet Ashton a második világháború utáni új világban, Londonban keresi a helyét. Elvesztette az otthonát, legtöbb emléktárgyát, köztük szeretett könyveit. A háború megsebezte, pusztítással teli rémképek gyötrik a város ostromáról. Ez soha el nem múló nyomot hagyott benne. A város maga is csupa rom, hamu, sokkoló történetek gyűjtőhelye, tele hozzá hasonló emberekkel, akik a megváltást keresik. Könnyítene mindenki a lelkén, de nem tudják, merre induljanak el ehhez. Hogyan is léphet tovább az ember ilyen élmények hatása alatt? Miután megtörtént az elképzelhetetlen, hol lehet megtalálni újra a normalitást, a hétköznapi életet? Szabad jól érezni magukat? Lehetséges izgalmat, munkát, szerelmet keresni egy világégés után? Emlékezni fontosabb vagy felejteni? A megoldás egy levéllel veszi kezdetét a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről, egy idegentől, aki egy könyvet keres. Az író másik kötetét, amiben benne volt a neve és a címe, korábban Juliet eladományozta, így tudja felvenni vele a kapcsolatot Dawsey, az új tulajdonos. Levelezni kezdenek, nem csak a férfival, de több barátjával is a szigetről és lassan feltárul a lány előtt egy kis közösség színes históriája a német megszállás idejéből, amelyben fontos szerepet kap egy ellopott malac és egy fiktív olvasókör. Ami egyszeri ürügyként indult, rendkívül gyorsan növi ki magát valami mássá és a túlélés záloga lesz a klub számára. Juliet ihletet keres új könyvéhez, így Guernsey-re utazik, hogy megismerkedjen személyesen is a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság tagjaival és elképesztő történetükkel. Érdemes továbbolvasni »

Az íróknak, akiket valaha szerettem

A sorozatíróknak, akiket valaha szerettem 1

Drága Csalódásaim!

Mint az a címből is kiderült, kissé kiábrándultam Belőletek. Szívesen hangoztatnám a klasszikus szakítós szöveget, mi szerint nem a Ti hibátok, de nem szeretnék hazudni. A kapcsolatunkba én úgy érzem, rengeteg időt, energiát, szeretetet invesztáltam, ami sajnos nem térült meg. Kitéptétek a kis szívemet tőből, majd győzelmi táncot lejtettetek rajta. Ezen igyekszem felülemelkedni és higgadtnak maradni. Azt viszont komolyan gondolom, hogy az ígéretes kezdetre való tekintettel továbbra is maradhatunk barátok. Ennek szellemében szeretném előadni az én nézőpontomat arról, hol siklott ki ez az egész közöttünk, szerintem min kellene változtatnotok ahhoz, hogy meg merjem próbálni Veletek még egyszer. Talán, egy szép napon, mikor már nem lesz ilyen mély a seb, mikor újra tudok hinni… Na, de ne szaladjunk ennyire előre, mert ez azért nem ilyen egyszerű. Hogy teljesen érthető legyen minden, példának az eddigi talán legnagyobb csalódásaimat, Davidet és Dant mutatnám be. Azt hiszem, sokak nevében beszélek, mikor azt mondom, Ti ketten igazán kitettetek magatokért… Pedig olyan szépen indult minden!Érdemes továbbolvasni »

Beth O’Leary: Az ágybérlő

Beth O Leary - Az agyberlo - 7

Nem nagyon van kedvenc műfajom könyvek terén, inkább azt mondanám, az olyan történeteket szeretem legjobban, amik meg tudnak lepni, amik elindítanak bennem valamit. Az ágybérlőtől nem vártam semmit, csak egy habkönnyű, humoros, romantikus történetet egy forró nyári napra. Jelentem, megkaptam mindezt és még többet is. A hamisítatlan angol humora szórakoztatóvá, a közvetlen hangvétel személyessé tették Beth O’Leary debütáló kötetét. A könnyed felszín alatt viszont sokkal komolyabb hangnem, összetettebb történet és szereplők rejtőztek, mint amire számítottam volna. Valósnak, őszintének, autentikusnak hatott ettől, meghazudtolva minden előítéletem.Érdemes továbbolvasni »

Robert Galbraith: Halálos fehér

2019.06.25. Robert Galbraith - Halálos fehér

QUITTER MAGAZIN 2019/JÚNIUS

BRÉKING! BRÉKING! BRÉKING!
Egy szeretett páros feláldozása a szappanopera oltárán…
A Halálos fehér legnagyobb bűne a karaktergyilkosság!

ÉLETMÓD
Régi vevők cserbenhagyása újabb borítóverziókért! Mit tehetünk a pénztárcánk védelme érdekében?

UTAZÁS
A Maldív-szigeteken mégsem a kalózok jelentik a legnagyobb veszélyt…
A tengeri baktériumok káros hatásai az alapvető emberi kapcsolatokra brit tudósok szerint

FENG SHUI
Színek szerinti rendezéssel elkerülhető a sorozatba nem illő folytatások elrejtése…
Az esküvői csokrok stabilitása a templomban létfontosságú

SZERELEM, SZEX, GYENGÉDSÉG
“Mit tegyek még, hogy a főnököm végre az irodaajtónak döntsön?”
“A szánalom az új afrodiziákum!”
“Hogyan szereljem le azt a törtető szukát?”

ÖTLETBÖRZE
Ha túlírt a krimi: “Lapozzatok a 394. oldalra!”
Tuti tippek arra, hogyan kerüljük el az esküvői katasztrófát

PSZICHOLÓGIA
Kierőszakolt szerelem: tagadás vagy mazochizmus?
Az elfojtás megoldás: ötből négy baltás gyilkos ezt ajánlja!
Mikortól válik nevetségessé az “Én tudom, mi a jó nekem!” kártya a kezünkben?

DIVAT:
A férjem ízlése meghatározó avagy a gyűrű mellett sutba dobhatom a designer darabjaimat
A színes kontaktlencse önbizalmat adhat!
Hogyan illesszük az egyéniségünkhöz a sebhelyeinket?

KÖNYV:
Kirobbanó siker a Cormoran Strike és az elszabadult hormonok!
Robin szerepe sokkal nagyobb, mint Batman gondolta volna…

ASZTROLÓGIA / JÓSLAT
Galbraith lesz a következő epizód szadista szociopatája?
Vajon a brexit elmossa az utolsó kötetet?
Hogyan lesz esküvői talizmánból rossz ómen, avagy a hattyú halála

HOGYAN? Rovat
Bűnös élvezetek nyomában avagy öt indok, miért olvassuk mégis tovább a sorozatot…
A “Mert hát úgyis elolvasom” jelenségről bővebben
Könnyelműség vagy optimizmus a csalódás utáni újabb vásárlás?
Hogyan tartsuk életben a reményt?

Érdemes továbbolvasni »

Taylor Jenkins Reid: Daisy Jones & The Six

Taylor Jenkins Reid - Daisy Jones and the Six - 3A Daisy Jones & The Six interjúregény egy kitalált rockegyüttes történetéről a megalakulásuktól a bukásukig a hetvenes évek Amerikájában. A könyv azt meséli el, hogyan emelkedtek ki a banda tagjai egyénenként és együtt az ismeretlenségből, hogyan élték meg a sikert és hogyan hullott darabjaira mindez, és oszlott fel az együttes egyetlen este alatt. A könyv olyan, mintha egy MTV interjúsorozatot nézne végig, vagy a színfalak mögött beszélgetne a kedvenc zenekarával az olvasó. Nagyrészt dialógusokból áll, helyenként újságcikkekkel tarkítva. Izgalmas párosítás ez a dokumentarista, nagyon is valós stílus egy fiktív történet tálalására és nagyon jól szolgálja ki ezt a történetet: személyessé és a maga nemében egyedülállóvá teszi. Én egyszerre olvastam a könyvet és hallgattam hozzá a hangoskönyvet, amiben minden szereplőnek más és más színész adta a hangját. Ez tette a szereplőket ikonikussá, hitelessé, a könyvet pedig még intimebbé, eredetivé és élővé.Érdemes továbbolvasni »