Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood - A szolgálólány meséje - 9

Margaret Atwood világszerte ismert regényét 1984-ben írta. Keletkezéséhez hozzájárult a Vasfüggöny által kettészelt Berlin légköre, az ott tapasztalt bizalmatlan, fojtogató légkör. Ennek ellenére ez a kötet absztrakt, eltúlzott, szimbolikus módon reflektál nem csak a múltunkra, hanem a jelenünkre is. Ebben az elképzelt jövőben az Egyesült Államok vegyi szennyezések, háborúk nyomán haldoklik. Ennek egyik tünete az újszülöttek számának, drasztikus csökkenése, és az egészséges utódok rémisztő aránya. Az országban tapintható a kétségbeesés, mindennaposak a gyermekrablások, és egyre fojtogatóbb a légkör. Egy nap alatt végbemegy egy puccs, melynek során a nők jogfosztottá válnak, színre lép egy új sereg és a vallási fanatizmus alapjain, a szülés kérdését előtérbe helyezve megalakul Gileád.Érdemes továbbolvasni »

Gustave Flaubert: Bovaryné

Gustave Flaubert - Bovaryné - 5

Bár Gustave Flaubert 1856-ban publikálta a Bovarynét, a regény nagyon is modern, mai üzenetet hordoz, ami fájdalmasan ismerősen cseng. A könyv ereje a karakterábrázoláson kívül, hogy bemutatja a tökéletesség és az ábrándok milyen sérülékenyek a valóságban. Főhőse Emma Bovary, egy idealista, álmodozó, tudatlan nő, akinek romantizált képe a szerelemről, házasságról, anyagi javakról és a társadalomról összeférhetetlen a realitással. Miközben figyelmen kívül hagyja környezete diszfunkcionalitását, törékenységét, mindenféle álomképet kerget. Bár Bovaryné nem egy szimpatikus személyiség és kétségbeesésében szinte mindig rossz döntést hoz, motivációival, vágyálmaival könnyű azonosulni és története mindannyiunk számára fontos tanulságokat rejt.Érdemes továbbolvasni »

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 8

Még soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva.Érdemes továbbolvasni »

Hamupipőkék

Hamupipőkék - 1

Csodálatos gyerekkor után hirtelen veszteségek, tragédiák sora. Fiatalság mostoha körülmények között, majd a sok munka jutalma: házasság egy herceggel. A semmiből előkerül egy addig mellőzött lány, aki minden várakozást felülmúlva elnyeri méltó jutalmát. Röviden így írható le a történet, amit mind ismerünk. A mai olvasmányokban is megtalálhatóak bizonyos minták Hamupipőke életéből, de elhamarkodott lenne ráaggatni a régi címkét: egy újabb hercegnő, akit megment a herceg. Kívülről egy gyenge, passzív nőnek tűnhet, aki a megmentőjére vár. De ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, ez nem ilyen egyszerű. Könnyen félreismerhetjük, ha nem nézzük meg az ő szemszögéből is a történetét.Érdemes továbbolvasni »

Ki volt valójában Rebecca, a Manderley-ház első asszonya?

(Aki nem olvasta el a Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya című könyvét, annak most szólok, a bejegyzés nyomokban cselekményleírást tartalmaz)

Ki volt valójában Rebecca, a Manderley-ház első asszonya 5

Rebecca De Winter volt a Manderley-ház első asszonya, a regény idején pedig már nem él. A férje, Maxim de Winter, legfőbb bizalmasa, Mrs. Danvers és Manderley életében betöltött szerepe tagadhatatlan, egyénisége mindenkire hatással volt, akivel / amivel csak érintkezett, jó idővel a halála után is. Azonban Rebecca személyiségét, történetét, szerepét nem ismerhetjük meg, csak mások elbeszéléseiből. Ezeket a leírásokat személyes benyomások, heves érzelmek, indulatok, tarkítják, így objektívnak semmiképp sem nevezhetőek, ráadásul tele vannak ellentmondással. Így a rá vonatkozó utalásokból, beszélgetésekből próbálok rájönni, ki volt valójában Rebecca.Érdemes továbbolvasni »

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya

Daphne du Maurier - A Manderley-ház asszonya - 2

Daphne du Maurier 1938-as regénye a Jane Eyre egyik legismertebb átirata. Bár a történet több hasonlóságot mutat az eredetivel, inkább a lélektani hatásokra koncentrál. Nem csak egy szimpla átgondolása egy korábbi kötetnek, hanem fejlődéstörténet, kísértethistória, gótikus regény, thriller, krimi és szerelmi történet is, ami méltán nevezhető mára maga is klasszikusnak. A Jane Eyre-hez hasonlóan foglalkozik a szabadság és konvenciók gondolatával, de inkább az emlékek, vágyak, titkok és az ezekből adódó rettegés a fő témái a könyvnek. Ezeket a szempontokat vizsgálva a legtöbb elhangzott mondat, esemény többértelmű, attól függően, hogy melyik szereplő szemszögéből, tapasztalataiból indulunk ki. Ez teszi letehetetlenné, többször is olvashatóvá ezt a történetet. Újra és újra felülvizsgálható akár ugyanaz a frázis vagy cselekményszál, amire mindenki máshogy reflektál, és közben végig fennmarad a feszültség az olvasóban.Érdemes továbbolvasni »

Irène Némirovsky: Suite française – Francia szvit

Irène Némirovsky - Suite française – Francia szvit - 3.jpg

A Suite française nem csak azért érdekes olvasmány, mert tudomásom szerint ez az egyetlen olyan második világháborús könyv, amit valós időben, még a háború alatt írtak annak végkimenetelét nem is ismerve, hanem mert ritkán foglalkoznak a háborús menekültek, a megszállt országok civil életének nehézségeivel. Az eredetileg zenei szerkezetre épülő, öt részesre tervezett regény soha nem készült el, mert az írónő 1942-ben meghalt Auschwitz-ban. A kéziratot alig több, mint egy évtizede fedezte fel Némirovsky lánya, így kiadatta a könyvet. Bár a két epizód önmagában is teljes egészet alkot, a történeteket elolvasva felmerül a kérdés, vajon mit gondolt ki az írónő a többi epizódra. Így viszont minden olvasó megálmodhatja a saját folytatását.Érdemes továbbolvasni »

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Jane Austen - Büszkeség és balítélet - 2

A ma születésnapos Jane Austent ironikus hangvétele tette az angol irodalom egyik kiemelkedő alakjává. Regényeiben a valóságos lehetőségek keverednek a romantikus ábrándokkal, komoly témák szellemes párbeszédekkel. Írásaiban az angol vidék hétköznapi életét mutatja be, ennek megfelelően alakjai maguk is átlagemberek, sokszor nyers őszinteséggel és komikusan bemutatva. Így nem kapunk róluk hamis képet és még a negatívan bemutatott szereplők sem dühítenek, inkább nevetségesekké vagy szánalmassá válnak a szemünkben. Karakterei a naivtól a ravaszig, az ostobától az éles eszűig, a szenvedélyestől a ridegig elég széles palettán mozognak.Érdemes továbbolvasni »