Soman Chainani: Az én váram

Soman Chainani - Jok es Rosszak Iskolaja 4. AEV - 5

“Óvakodj attól, hogy az Igazságot alakítsd úgy, hogy a történetedbe illjen ahelyett, hogy egyenesen szembenéznél vele.”

Szeretem az olyan könyveket, amik elgondolkodtatnak és közben mégis szórakoztatóan, játékosan tanítanak. A Jók és Rosszak Iskolája megkérdőjelezte a Jó és a Rossz fogalmát, közben pedig lehámozta a cukormázat ismert tündérmesékről. Az Itt nincsenek hercegek a modern kori családot és nemi szerepeket vette górcső alá, alaposan mérlegelve a maszkulin és feminin oldalát a helyzetnek, közben pedig a szeretet különböző formáiról értekezett. A Jótett helyébe fő témája a különböző korosztályok véleményének ütköztetése volt a boldogságról, illetve a “boldog vég” kilátásairól. A negyedik rész pedig sokkal komorabb, összetettebb, grandiózusabb történet lett, mint az eddigiek, úgy, hogy megőrizte a humorát, játékosságát. A szerelmi szálat nem lehetett nem szeretni benne, ahogyan a barátságokat sem és a finom kritikát az eddigi kapcsolati buktatókról. A fordulatok és különösen a függővég egy plusz borzongást, izgalmat adtak a történetnek, amit most már egyáltalán nem illetnék a “szappanoperás” jelzővel, ahogyan az előzményeket. Érdemes továbbolvasni »

Danielle Teller: És boldogan éltek…

Danielle Teller - És boldogan éltek... - 2.jpg

“Én nem a hercegné történetét írom meg, hanem a sajátomat, az egyetlen történetet, melyet jogomban áll elmondani.”

Danielle Teller debütáló regényében Hamupipőke meséjének sötétebb oldalára vezeti az olvasóit. Nagy kedvencem ez a történet, és bár vannak elgondolkodtató elemei a gonosz mostoha érzéseit, motivációit illetően, ez a fikció az, ami több szempontból igazságot szolgáltat azzal, hogy az összes szereplőt kiemeli a mesék leegyszerűsített világából. Ellát, a mostohatestvéreit és Agnest is hús-vér emberként rajzolja meg az írónő, megőrizve legfontosabb tulajdonságaikat. Közben körbejárja a szegénység, szépség, család és társadalom fontos kérdéseit több nézőpontból is. Agnes életének olykor komor valósága nem csak kiszorítja a tündéri elemeket a történetből, de görbe tükröt is tart a mesék felé, amik nem kizárólag pozitívan hathatnak a gyermekekre. Érdemes továbbolvasni »

Hamupipőkék

Hamupipőkék - 1

Csodálatos gyerekkor után hirtelen veszteségek, tragédiák sora. Fiatalság mostoha körülmények között, majd a sok munka jutalma: házasság egy herceggel. A semmiből előkerül egy addig mellőzött lány, aki minden várakozást felülmúlva elnyeri méltó jutalmát. Röviden így írható le a történet, amit mind ismerünk. A mai olvasmányokban is megtalálhatóak bizonyos minták Hamupipőke életéből, de elhamarkodott lenne ráaggatni a régi címkét: egy újabb hercegnő, akit megment a herceg. Kívülről egy gyenge, passzív nőnek tűnhet, aki a megmentőjére vár. De ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, ez nem ilyen egyszerű. Könnyen félreismerhetjük, ha nem nézzük meg az ő szemszögéből is a történetét.Érdemes továbbolvasni »

Soman Chainani: Jótett helyébe

Soman Chainani - Jótett helyébe - 2

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy rózsaszín ruhás szép kislány, aki az ablakban várta, hogy elrabolják. Tudta, hogy egy napon egy messzi- messzi ország uralkodója lesz majd …”

Becsülendő, hogyan mer tradícionális ötletekhez újszerű megoldásokkal nyúlni ez a sorozat. A különféle tündérmesék kifordítása és összevágása végig fenn tudja tartani az érdeklődést, annak ellenére, hogy a történet olykor magán viseli a szappanoperák jellemzőit. Számomra már-már bűnös élvezetté nőtte ki magát az utolsó epizód, a kamasztrió szenvelgései és a túlírt dráma miatt, de nem tudtam elmenni a tény mellett, hogy milyen szórakoztatóan reflektál valós jelenségekre. Végig érezni, az író tisztelettel viseltetik az alapanyag és az olvasók iránt. Közben szinte ugrókötelezik a képzelet és a valóság közti vékony határvonallal. A nyelvi játékok, a csípős humor, a részletesen kidolgozott világ és az árnyalt karakterek teszik letehetetlenné ezt a trilógiát.Érdemes továbbolvasni »

Soman Chainani: Itt nincsenek hercegek

Soman Chainani - Itt nincsenek hercegek - 2

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két lány…”

A sorozat folytatása megőrizte a tündérmese csomagolást, a szellemes tálalást, miközben újabb társadalmi jelenségekre reagál: A hagyományos családmodell átalakult. A kislányoknak már azt tanítják, bármit elérhetnek, majd szembesülniük kell bizonyos kor után azzal, hogy az elvárások ugyanazok maradtak: menjenek férjhez, szüljenek gyereket. A társadalom viszont nem reagált arra elég gyorsan, hogy esetleg másban is ugyanúgy megmaradjon a kiteljesedés lehetősége. Ahogy a férfiak helyzetének megváltozására sem. Szerencsére a könyvben komoly hangsúlyt kapott, hogy a nemi egyenlőség nem egyenlő a férfigyűlölettel vagy a nőuralommal. Nincs egyenlőség, amíg valamelyik fél hátrányt szenved… Miközben a szülők egyensúlyozni próbálnak a karrier, a család, és a társadalmi elvárások tengerén, egyre több gyermek él csonka-, vagy mozaik családban. De hogyan hatott mindez a mesék világára?Érdemes továbbolvasni »

Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája

Soman Chainani - Jók és Rosszak Iskolája - 6

“Ősidőknek erdejében
Két kastély áll, fej fej mellett;
Egy a Jónak, egy Gonosznak,
Együtt, de mind mást tanulnak.
Menekülnél, de nem lehet,
Kifelé csak mese vezet.”

Mindannyian ismerjük a tündérmesék világát: a Jó, aki állja a sarat, hogy elnyerhesse méltó büntetését. A Rossz, aki a saját érdekeit nézi, árt másoknak, és megbűnhődik. Egyszerűnek tűnik, ha tudjuk, kire melyik szerepet osztották. De mi történik, ha a szerző sors mégsem egy bizonyos szerepre szánt minket és az utunk váratlanul irányt vált? Mi van, ha egy mese nem fekete-fehér, jó vagy rossz és mindenki indokoltan küzd a boldog végért? Ennek járt utána Soman Chainani ebben a kötetben. A borító senkit se tévesszen meg, ez nem feltélenül csak egy tündérmese a sok közül, bár a keretet az összes általunk eddig ismert történet adja hozzá.Érdemes továbbolvasni »