Következetlenségek, problémás tartalom és logikai bukfencek a Harry Potter sorozatban

2020.03.25. Következetlenségek, problémás tartalom és logikai bukfencek a Harry Potter sorozatban

Előre szeretném leszögezni, hogy minden hibájával együtt szeretem a Harry Potter sorozatot. Tele van csodálatos gondolatokkal, az érdemei pedig vitathatatlanok. De szerintem lehet valamit szeretni és a hibáit is látni egyszerre. (De ha Te nem szeretnéd, hogy összetörjön az illúzió, vagy nem szeretnéd ilyen kontextusban látni a kedvenced, lehet, nem ez a neked való bejegyzés…) Ha igazán belegondolunk a történetbe, a logikai bukfencek, következetlenségek egy idő után szemet szúrnak, ha érzékenyek vagyunk bizonyos témákra, mert esetleg a mindennapjainkat nehezítik, feltűnnek a problémás tartalmak is. Ezekkel kapcsolatban nem árt beszélgetést kezdeményezni, különösen, ha egy egész generációt megmozgató és tanító írásról van szó. A sorozat több olyan elemet tartalmaz, ami felett gyermekként könnyű elsiklani, de felnőttként már szemet szúrhatnak. Ha valaki szemén még ott ül a varázslat, talán nem is veszi észre a furcsa, kockázatos, esetleg riasztó elemeket a történetben. De ha egyszer már meglátta az ember, nehéz tovább ignorálni. Itt nem a kisebb problémákról lesz szó, hanem számomra különös vagy zavaró tartalomról. Lássunk is hozzá:Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)

2020.03.15. J. K. Rowling - Harry Potter és a félvér herceg (15 év után)A Harry Potter és a félvér herceg a legkevésbé akció-dús rész a sorozatban, egy csendes felvezetés a végső összecsapás előtt. Így ez a könyv inkább a karakterekre, fejlődésre és világépítésre helyezi  hangsúlyt. Ennek eredményeképpen egy nagyon átgondolt, kiforrott történetet kapunk, ahol egyensúlyban van az egyéni dráma, a korábbról beérett helyzet-, és jellemkomikum, egyfajta visszatekintő, nosztalgikus hangulat és életigenlés. Szépen mesél az élet minőségéről, az érzelmekről, a háború előtti csendről és a felnőtté válásról. Ennek szellemében Harry és Dumbledore kapcsolata kivirágzik. A professzor elkezdi komolyan felkészíteni tanítványát, és Harry végre érezheti, milyen, amikor egyenrangú partnerként, felnőttként tekintenek rá. Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

2020.03.10. J. K. Rowling - Harry Potter és a főnix rendje (15 év után)

A Harry Potter sorozat ötödik része talán a legnyomasztóbb. Gyásszal kezdődik és azzal is ér véget, közben pedig nem is olyan finom árnyalatait mutatja be a manipulációnak, korrupciónak, médiabefolyásnak, izoláltságnak és igazságtalanságnak. Mindezek miatt Harry korábban soha nem látott mértékben érez frusztráltságot és dühöt, ami rányomja a bélyegét a könyv hangulatára és a cselekményt is negatívan befolyásolja a sok hiba, amit hirtelen harag vezérel. Amit érez, és ahogyan viselkedik, teljesen jogos egy tizenöt évestől, aki amúgy is egyre nagyobb nyomás alatt van a jövője miatt, de ettől még nem kellemesebb olvasmány. Persze nem csak a főszereplő általános hangulata miatt nyomasztó ez a rész, hanem a már-már orwelli rendszer miatt, amit a sorozat leggyűlöltebb karaktere Dolores Jane Umbridge hoz létre és nevelget nagy gonddal. Nem elég, hogy Harry szeme előtt ölték meg egy társát, majd visszaküldték szinte azonnal egy elnyomó családi közegbe, de az egész varázsvilág kifordul magából, következetesen tagadja szinte mindenki a traumáját és a jótetteit is. Ezt a nyílt elutasítást tetézi, hogy elzárkózik mindentől és mindenkitől, ami pluszban segíti az ellenlábasait.Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)

2020.02.29. J. K. Rowling - Harry Potter és a tűz serlege (15 év után)

Érzésem szerint a Harry Potter és a tűz serlege több értelemben is fordulópont a sorozat hangvételében, cselekményvezetésében és hangulatában. Ezt a könyvet olyan történések szövik át, amiknek határozottan nem lenne szabad megtörténnie. Elméletileg a kviddics világkupán nem lenne szabad halálfalóknak a Ku-Klux-Klan stílusában muglikkal játszadozni és pánikot kelteni, nem lenne szabad egy negyedik, ráadásul kiskorú bajnoknak részt vennie egy életveszélyes tusán, a teljes minisztériumot és egy kiváló aurort sem lenne szabad egy elítéltnek kijátszania, a médiának nem lenne szabad mások jogait semmibe vennie vagy életeket veszélybe sodornia, a trimágus kupának nem lenne szabad a Sötét Nagyúr elé teleportálni a nyertest, Cedric Diggory-nak nem szabadna ilyen halált halnia, Harry vérét nem lenne szabad így felhasználni és a mágiaügyi miniszternek nem lenne szabad visszaélni a hatalmával. De valami különös módon ez az őrület izgalmassá és feszültté tette ezt  a könyvet. Az eredményeként pedig Harry testileg, lelkileg és pszichikailag is erősebbé vált, szert tett egy kis önbizalomra és a szerzett tapasztalatai ellenállóbbá tették az ellen, ami rá vár a későbbiekben. Mint minden nagyobb kihívás, ezek az átélt próbatételek is nyomot hagynak a személyiségében: pozitívakat és negatívakat egyaránt. Harry pedig átalakul kisgyerekből fiatal felnőtté.Érdemes továbbolvasni »

J. K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája (15 év után)

Harry Potter es a titkok kamraja - 2

Némileg bajban vagyok a titkok kamrájával, mivel ez a kötet számomra a sorozat leggyengébbje. Tele van következetlenséggel, logikai bukfencekkel és túl kényelmes megoldásokkal. Ezekről majd sorozat szinten tervezek írni, később, így most inkább a pozitívumokra koncentrálok. De azt leszögezném, az, hogy problémásabbnak tartom a cselekményvezetést az első két részben, nem jelenti azt, hogy nem szeretem ezeket is vagy nem tartom őket élvezhetőnek. Nem véletlenül lett ez a sorozat, ami után visszanyúlok minden évben és mindig olyankor, mikor megnyugvást keresek. Mindössze arról van szó, hogy ezek még egyértelműen gyermekkönyveknek készültek és Rowlingnak is időbe telt, mire igazán belejött az írásba. Amit szeretek olvasni, az jobban foglalkoztat és minél inkább belegondolok a történetbe, annál több bakit fedezek fel benne. Tizenöt év elteltével pedig máshogy látom már nem csak a történetet, de a mondanivalóját és az esszenciális lényegét is a Titkok kamrájának.Érdemes továbbolvasni »

Charles Dickens: Szép remények

Charles Dickens - Szep remenyek - 1

Londoni utam egyik legemlékezetesebb pillanata volt, mikor Charles Dickens házában álltam és két réz palackot néztem. Akkor tudtam meg, hogy Dickens szülei az adósok börtönébe kerültek és a tizenkét éves Charles kénytelen volt egy fénymázműhelyben dolgozni. Heti hat shillingből tartotta el magát és támogatta családját. Pár évvel később a család anyagi helyzete stabilizálódott egy örökségnek köszönhetően, de a szülők nem hagyták, hogy fiuk azonnal abbahagyhassa ott a munkát. Ez örök nyomot hagyott Charles lelkében és sosem bocsátotta meg nekik. A már említett palackokat mindvégig megőrizte, hogy emlékeztessék arra, honnan jött, mit élt át. Arra, hogy mindig gondoljon a nála kevésbé szerencsésekre. Dickens felnőttként sem érezte magát sose teljes anyagi biztonságban, szégyellte a múltját, neheztelt a szüleire. A pénz, a szegényég, a munkakörülmények, a nyomor állandó témáivá váltak. Majd 1860-ban írt egy történetet egy fiúról, akinek rettenetes gyermekkora van, ütik, bántalmazzák. Így nem mer bízni az emberekben, fél szeretni és az ambíciójának rendel alá mindent, hogy kikerüljön ebből a körből. Felejteni akar, másokat nyom le, hogy ő mehessen feljebb. Közben beleszeret egy gyönyörű lányba, akit arra neveltek, hogy szívtelen legyen. Ez a Szép remények.Érdemes továbbolvasni »

Varázslatos apafigurák

2019.09.20. Varázslatos apafigurák

Ha szülői áldozathozatalról van szó a Harry Potter sorozat kapcsán, szinte mindig Lily Potterre asszociálunk. Úgy gondolom, ez az egyik gyengesége a sorozatnak, hogy az anyák sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak, még akkor is, ha a mellettük álló édesapa is ugyanolyan jó szülő. Ez valószínűleg J. K. Rowling tapasztalatait, élményeit tükrözi, akár a saját édesapjával, akár az első férjével kapcsolatban. Számomra a legkülönösebb megnyilvánulása ennek, hogy James Potterről, mint apáról csak elejtett megjegyzésekre alapozhatunk. Ha róla van szó, leginkább iskolás éveire és gyermekkori jellemhibáira koncentrálnak a könyvek. Azonban Lily leveléből és a többiek elmondásából összegyűjtve kiderül, James jelen volt a fia életében, annyi időt töltött vele, amennyit csak tudott, foglalkoztatta, mit hagy rá, milyen világban nőjön fel, arra kezdte el nevelni, hogy jó ember legyen, bolondozott vele, közben a biztonságát is szem előtt tartotta és megkérdőjelezhetetlen volt a szeretete a gyermeke anyja iránt. Ami pedig a legfontosabb, ugyanúgy az életét adta a családjáért, ahogyan Lily is. Bár nem kétséges, hogy a rövid idő alatt, amíg élt, hatott Harry-re, de sajnos nem nevelhette fel őt, éppen az áldozata miatt. A szeretetet és útmutatást így nem tudta ennél tovább megadni neki. Érdemes továbbolvasni »

Sally Rooney: Normális emberek

2019.09.10. Sally Rooney - Normális emberekVan valami mazochizmus bennem, mikor olyan könyvet választok, ami gyomronrúg. Ami úgy építkezik, hogy közben azt érzem, porig rombolt bennem valamit. Ami érzelmileg teljesen lemerít, miközben fel is tölt. Valamiért mégis szükségem van néha egy durvább ébresztőre, ami kizökkent a komfortzónámból. Egy élményre, ami mélyen érint. A Normális emberek egy ilyen könyv. Ez egy magányos, melankolikus történet a felnőtté válásról és a szerelemről, ami hirtelen túl sokat ad, majd túl sokat vesz el, így túl nagy hatalma lesz két ártatlan, még romlatlan lélek felett. Észrevétlenül, de egyértelműen bekúszik a olvasó bőre alá. Két sérült fiatal útkeresését kísérhetjük végig, ami nem szép, mert itt nincs csinos kis csomagolópapír, csillámos masni, csak a leplezetlen valósága, esetlensége a tapasztalatlanságnak. Egy utazás, ami éppúgy bővelkedik fájdalomban, mint szeretetben. Két olyan embert ismerhetünk meg, akik tökéletlenek, hétköznapian furcsák, extrémek. Egy olyan kapcsolat ez, ami hatással van rájuk, végérvényesen átformálja őket, de nem jelent gyógyírt a problémáikra. A szerző mindent feltár velük kapcsolatban, ami a megértésükhöz kell, így azt, aki elkezd kötődni hozzájuk, nem ereszti el egy pillanatra sem a történetük.Érdemes továbbolvasni »

Varázslatos tanárok

Varazslatos tanarok - 3Akár iskolás az ember, akár már végzett, az augusztus utolsó napjait a várakozással, az írószervásárlással, a szeptembert pedig az iskola első, még szokatlan hetével és izgalommal köti össze. Ilyenkor ellenállhatatlan a késztetés, hogy várjuk azt a bizonyos baglyot. Szeretnénk megvenni az Abszol úton a könyveinket, pergament, talárt és esetleg egy saját háziállatot. A ládánkban képzeletben ott lapul a vonatjegy a kilenc és háromnegyedik vágányra, hogy utazhassunk haza: a Roxfortba. Alig várjuk, hogy találkozhassunk a barátainkkal, hogy elmesélhessük, mennyi minden történt a nyáron és hallhassuk az ő izgalmas tapasztalataikat is. Bár nem jártunk a Roxfortba, Harry Potter történetén keresztül mégis azt érezzük, minden évben új Sötét Varázslatok Kivédése tanárt ismerhettünk meg, bújkáltunk Argus Filch és Mrs. Norris elől és hamar rájövünk, melyik tanárt kerüljük el, kinél maradjunk csendben és kihez szaladjunk, ha kérdésünk van. Attól függetlenül, hogy sosem tudhatjuk, milyen elvek szerint alkalmazták a tanárokat, szép számmal és változatosan voltak jelen hosszabb-rövidebb ideig az iskolában. Akár azért, mert ismerték a megfelelő embert, vagy szakértői voltak egy vagy több tantárgynak, vagy jó helyen voltak jó időben vagy csak simán ősidők óta tanítottak, minden egyes tanártól tanulhattunk valamit. Ebben a bejegyzésben ennek járok utána, kezdve a szerintem legrosszabb professzortól a legjobbakig.
Érdemes továbbolvasni »

Michelle Obama: Így lettem

Michelle Obama - Igy lettem - 5Michelle Obama egy ikon. Élő jelkép. Rabszolgák ükunokája, aki First Lady lett. Egy sikeres férfi mögött mellett álló, önmaga jogán is elismert, erős nő. A modern amerikai álom megtestesülése, ami a legtöbb színesbörűnek még mindig csak rémálom. Elsőnek lenni bármiben, hatalmas felelősség, ami láthatóan az ő vállát is nyomja: példát kell mutatnia és vezetnie az úton azokat, akiknek segített kitaposnia azt. Ugyanahhoz a lehetőséghez hozzásegíteni másokat, amit ő is megkapott. Ezt az érzést személteti a története. Pont emiatt hiszem azt, hogy ő nem engedhette meg magának a teljes őszinteséget, nem vehette le minden felvett maszkját. Legalábbis nem életének azon a pontján, ahol megírta ezt az önéletrajzot. Amit az optimizmusról, kitartásról, elvekről és kemény munkáról elmond, az teszi értékké az írását. Az a Michelle, akinek az egyénisége kiragyog a lapok közül, lenyűgöző. Mégis a könyvet letéve azt éreztem, a teljes képnek maximum a felét mutatta meg.  Érdemes továbbolvasni »

Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs

fredrik backman - a nagymamám azt üzeni, bocs - 1

Mind voltunk egyszer majdnem nyolc évesek, mint a történet főszereplője, Elsa. De egyszer csak átlépjük azt a határvonalat, ahonnan a Mhost átveszi az uralmat felettünk és minden bonyolult lesz, mint egy Facebook státusz. Ami még lényegesebb, lassan elfelejtjük, milyen volt a világ akkor, milyen a bennünk élő kisgyermek. A szerencséseknek van valakije, akik emlékeznek és emlékeztetnek erre. Valaki, akitől a világ nem tűnik olyan rémesnek és megtelik varázslattal, csodákkal, szuperhősökkel. Aki mellett az élet all inclusive. Elsának ilyen a nagymamája. Aki mindig mellette áll, történjen bármi. Aki felér egy hadsereggel. Akivel közös a nyelvük, történeteik és a múltjuk.Érdemes továbbolvasni »

Charlotte Brontë: Jane Eyre

Charlotte Brontë - Jane Eyre - 8

Még soha nem olvastam a Brontë nővérektől, de a hírnevük természetesen megelőzi őket, mint a viktoriánus Anglia úttörőit, akik sajnálatosan rövid életük alatt igazi klasszikusokat alkottak. A Jane Eyre-ről olyan jellemzéseket hallottam, mint feminista regény, mely megelőzte a korát, romantikus történet, mely felülmúlja Jane Austen műveit, tragikus könyv, mely méltán foglalta el az őt megillető helyet a klasszikusok között. Ez nagyrészt igaz is – bár Jane Austent nálam továbbra sem előzte meg -, de számomra a szabadságról, és annak különböző formáiról szól. A történet legdrámaibb fordulatai mindig akkor következnek be, mikor valaki szabadságát megsértik. Legyen az lelki-, fizikai-, szellemi-, vagy akár anyagi korlátozás. E mellett ez egy nő története, aki egy férfiak uralta világban nőies marad, de féltve őrzi független szellemét, és ennek megfelelően hozza meg döntéseit. A saját idejét mindenképpen megelőzte, ha nem is abban az értelemben, ahogy elsőre tűnik. A feudális értékek helyett előrevetíti a polgáriasodás eszméit, az egyén függetlenségének problémakörét boncolgatva.Érdemes továbbolvasni »

Markus Zusak: A könyvtolvaj

Markus Zusak - A konyvtolvaj - 1

Egy, már számtalanszor megírt eseményt, mint a második világháború vagy a holokauszt csak akkor érdemes újra elmesélni, ha valami újat tudunk a témában mondani. Rengetegszer olvashattuk, milyen borzalmakon mehettek keresztül azok a zsidók, akik először ki lettek rekesztve, majd mindentől megfosztották őket, bujkálni kényszerültek, vagy egy koncentrációs tábor poklába kerültek. De mit éltek át a németek, akik egy kegyetlen diktatúra szenvedő alanyai voltak? Azok, akik nem léptek be a pártba, a seregbe, így elvesztették a megélhetésüket. Akik az éhezés és szegénység mellett megélték, hogy a saját otthonukból háborús övezet lesz, miközben szomszédot szomszéd ellen fordít a hatalom és embereket kínozva vonultatnak végig az utcákon. Akik vállalták a veszélyt, hogy megmentsenek, elbújtassanak barátot, ismerőst vagy akát egy teljesen idegen embert. Ők is megtapasztalták a legnagyobb kegyetlenséget és pusztítást. Büntetésül azért, mert azt választották, ami a helyes.Érdemes továbbolvasni »

Krausz Emma: Osztálykép

Krausz Emma - Osztálykép - 1

A most megjelent Osztálykép legnagyobb erőssége, hogy Krausz Emma nem felejtette el, milyen kamasznak lenni. Tudja, hogy nem a korunk határozza meg a problémáink komolyságát. Tudja, itt már nem az a legfontosabb, amit elmondunk, hanem az, amiről nem beszélünk. Ebben a könyvben nincs olyan, hogy “csak valami kamasz-panasz”. Őszintén, szemellenző nélkül mutat be egy nehéz időszakot. Egyszerű, hétköznapi nyelven ír, de egyáltalán nem felszínesen. Olvastatja magát a könyv, könnyen megjegyezhető minden momentum. Így a végén kirakós módjára összeáll egy komplex, több rétegből álló történet, amiben minden mondatnak, cselekedetnek, helyszínnek jelentősége van. Friss nézőpontból mutat be régi problémákat, összetett, egyéni karakterek szemszögéből, így sosem sikkad el a lényeg.Érdemes továbbolvasni »

Colm Tóibín: Brooklyn

2018.08.20. Colm Tóibín - Brooklyn

Sokan nem tudják milyen érzés, ha mélyen szereted a hazádat, és mennyire fáj, mikor figyeled, hogyan változik az ország, melyet a szüleid, nagyszüleid tettek azzá, ami. Mikor már annyira durva, ahogyan az emberek egymást kezelik, mikor a jókedv kihal a fiatalokból is. Mikor rá kell jönnöd, otthon nincs jövőképed. Bármennyire szereted az országot, a várost, a családod, a barátaid, elindulsz. Kitépett szívvel, de belevágsz. Izgulsz, félsz, hiszen egyedül kell boldogulnod. Minden korábbi ismereted, a tájékozódási képességed, a kapcsolati hálód, akár még a tanulmányaid is, egy ponton túl haszontalanná válnak. Mintha újra meg kellene tanulnod járni, beszélni, ismerkedni, csak épp nagyon gyorsan.Érdemes továbbolvasni »